Japánban tényleg olyan gazdasági modellel kísérleteznek, ami csökkenő lélekszámú, öregedő társadalmak mellett is hozhat gazdasági növekedést?

1/

Nem mondta a kérdező, hogy szaporodniuk kellene, de a demográfiai válság ugyan úgy érinthet egy 1 millió lakosú országot, mint egy 100 milliós országot.

5: Mert nagyon öreg a népesség. Régen arrafelé is dívott a nagy család, sok gyerekkel mivel sokszor meghaltak az utódok. Csak aztán jött az áttörés az egészségügyben (később, mint nálunk), nem haltak meg a gyerekek és hirtelen sokan lettek.

Utána jött a gazdasági fellendülés minden bajával és mostanra a születésszám jelentősen lecsappant. A sokgyerekes családok pedig kezdenek megöregedni és halnak ki.

Egyszerűen nincs utánpótlás és sokkal rosszabb a gyerekvállalási kedv ott, mint itthon vagy úgy általában Európában. Köszönhetően elsősorban a nagyon elcseszett életmodellnek, ami egyáltalán nem támogatja a családalapítást. Rengetegen még párkapcsolatot sem akarnak, nemhogy gyereket.

Nincs külön ilyen gazdasági modell. Logikus, hogy egy gazdaság mérete, a termelés függ az emberek, munkaerő számától.

De ha az egy főre jutó termelés jobban nő, mint ahogy a lakosság csökken, akkor így is nőhet a GDP. Japánban is ez a helyzet, a gazdaság növekszik, de csak nagyon lassan, részben a stagnáló lakosság miatt is. Továbbá annak is szerepe van, hogy Japán a világ egyik legfejlettebb országa, így nehéz már a hatékonyságot, termelékenységet nagy mértékben növelni. Ez igaz egyébként az USA-ra is. Ha megnézzük 1980-2010 között a GDP/fő átlagos növekedése ugyanakkora volt az USA-ban és Japánban is (évi 1,7%). Az USA azért tudott jóval nagyobb gazdasági növekedést elérni, mivel jelentős mértékben nőtt a népesség is.

De szerintem nincs is értelme hajszolni az állandó GDP növekedést, vagy népességnövekedést, nem ez biztosítja a jólétet (inkább a GDP/fő mutató számít) és a magasan fejlett országokban már főleg nem ez kellene, hogy legyen a fő cél. A társadalmi problémákat talán máshogy kellene kezelni. És környezetvédelmi szempontból is felmerül, hogy az állandóan növekvő termelés, fogyasztás mennyire károsítja a környezetet, élővilágot és végül ez hogyan hat vissza az emberiségre, mennyire fenntartható a fejlődés.