Miért lett mindenki ennyire demokrata és liberális függő?

Vagy ez?

[link]

úgy csinálod mint ha itt a demokrácia csak egyre jobb és jobb lenne. Nem ez az alap De tudod mit?

Észak-Korea jobb vagy akármelyik volt vagy jelenlegi diktatórikus rezsim?

"Én magyar vagyok, és senkit sem gyűlölök jobban mint a magad fajta sötét parasztot. Na meg persze a legtöbb válaszolót aki ehhez a kérdéshez írta a sötét paraszt szövegét."

Nemugatol csíramálé!

Ismét bebizonyosodott két dolog. 1. mennyire hamis a kép a demokráciáról. 2. mennyire keverjük a fogalmat és a nevében megvalósuló cselekvést.

Előbb a válaszokhoz.

#2 a magyar ember a demokrácia nevében uralkodó diktátorokat utálja, ne ma demokráciát.

#3 Kínát nem tisztelik, hanem félik. Ez egészen mást jelent.

#6 azt gondolom, aki nem ért egyet a válasszal, nem a választ utasítja el, hanem nem érti.

#8 a demokráciát nem adják, hanem csináljuk. Nem fordul sehová, hanem olyan,amilyennek megteremtjük (ahogy a pörkölt se jó, akkor se, ha cukrot teszel bele, meg akkor se, ha túl sok hagymát). A felelős vezetőnek pedig egészen más a felelőssége. Amiről te beszélsz, az a diktátor, de jó diktátor nincs.

#14 így néz ki a paranoia.

A demokrácia egy elv arra, hogy miként legyen működtetve emberek nagy csoportja. De mivel az emberek nagy csoportjai nem egyformák, ezért ez a „működtetés” se lesz egyforma. Tehát olyan „demokrácia”, amely a világon mindenütt ugyanolyan jól szuperál, nem létezik. De van viszont a demokráciának sok tulajdonsága, és közülük néhány elengedhetetlen lesz mindenütt. És azt mondjuk, ha ezek a tulajdonságok mind megvannak egy országban, akkor ott elég jó a helyzet. Minél jobban illeszkedik a többi tulajdonság az ország adottságaihoz, annál inkább demokratikus (és jóléti). Ha pedig elkezdjük elveszteni a fontos tulajdonságokat egy országban, akkor ott csökken a demokrácia, amíg eljutunk odáig, hogy olyan kevés fontos tulajdonság érvényesül, hogy az már nem is demokrácia (mert nem felel meg a definíciónak).

De van egy másik jelenség is. Az emberek nagyon nem egyformák, így egy dologról alkotott véleményük se az. Emiatt ugyanazt a gyümölcsöt egyesek nagyszerűnek tartják, mások fanyalognak. Ugyanazt a nőt egyesek gyönyörűnek, mások csúnyának látják. És ugyanazt a demokráciát is egyesek kiválónak, mások már nem is annak tartják. De van nagyobb baj is. Ha biztosan lehet tudni, hogy azt a nőt senki se kaphatja meg, attól nagyjából azonos módon gondolkodnak az emberek, mégis tartják szépnek és csúnyának. De ha utána kiderülne, hogy azok mégis megkaphatják, akik csúnyának tartották, vajon hányan fogják pusztán ettől mégis szépnek tartani? A demokráciát mindenki megkap(hat)ja, ezért még szélsőségesebb a vélemény róla, mintha elérhetetlen lenne.

És ezek csak az elvek (amelyeket a többség nem is ismer). Van viszont a megélt valóság, amelyről a többség a képet alkotja. És nem tudja megállapítani, hogy egy csomó demokráciának hazudott „működtetés” valójában nem az. Viszonyítani meg nincs mihez, legfeljebb egy másik országhoz, ahol viszont másban hazudnak.

Fokozatok vannak, ideális demokrácia nem létezik, mivel annak mindig a konkrét helyzethez kell igazodnia (ahogy az orvos is ugyanolyan influenzás másik betegnek másik gyógyszert ír fel. A többségnek egyformát, de sokaknak eltérőt. Pedig mindnek ugyanolyan kórja van!). És a különféle demokráciákat különböző emberek (például kormányfők) valósítják meg. Nemcsak a népesség más, a megvalósító is mást lát ugyanannak. Ráadásul a céljait befolyásolják a tapasztalatai, tehát egyazon ember is időben változtatja a nézeteit. Hogyan lehet így objektív képet kapni? Sok ember véleményét vetjük össze, lehetőleg olyanokét, akik nem érdekeltek ebben a dologban (másik országbéli, akinek viszont vannak ismeretei a demokráciáról általában). Így derül ki, hogy az USA-ban egy csomó dolog a világon a legdemokratikusabb, egy másik csomó meg a legkevésbé az. Anglia (az előbbitől kismértékben eltérő) sok dologban demokratikus, másban meg nem. A németek is másban demokratikusak, de (főleg kifelé) nagyon nem demokratikusak. Nálunk nyomokban (és főleg formálisan) sok demokratikus elem megvan (például a véleményedért nem üldöznek, de munkát se kapsz), viszont egy sor nagyon fontos elem már nincs meg. Ezért van igazuk azoknak, akik diktatúrát kiáltanak, miközben azok se hazudnak, akik azt mondják, vannak demokratikus elemek, tehát ez nem diktatúra. De egyben megegyezhetünk: kevesek jóléte sokak rovására inkább a diktatúra tulajdonsága, akkor is, ha az még demokrácia valamennyire.