Mit tenne Putyin ha Nato segítséggel elfoglalna Lengyelország a Kalinyingrádi területet, ugyan azok okból amiért Oroszország Krímet?
válasza:"Putyin mérges lenne?"
Eléggé.
"Mit lépne vajon?"
Ne akarjuk megtudni.
válasza:Bocs, de azt kell mondjam, hogy hülye kérdés. A Krím az évszázadokon keresztül orosz terület volt, csak visszakerült az eredeti tulajhoz. Amúgy pedig a NATO-nak esze ágában sincs háborút provokálni.
"Putyin mérges lenne?"
Nem, valószínűleg pezsgőt bontana, majd elkezdene konfettit szórni és énekelni a Kremlben.
válasza:Mennyi az az évszázad?
I.E.: 6. századtól görögök gyarmatosították, majd különálló görög állam lett, amit a Római Birodalomhoz csatoltak, utána Bizánci birodalom része lett.
Ezek után Gótok, majd kunok, besenyők, magyarok is laktak a területen, végül 1237-től 1441-íg Kipcsak Kánság részévé vált.
1441-től Genoviak is gyarmatosítani akarták, de végül is a Krími kánság része lett, ami 1475-től a Török szultán fennhatóság alá került.
1774-ben kücsük-kajnardzsi békében elismerte a Krím-Félsziget függetlenségét, 1783-ban az utolsó kán lemondott életjaradék fejében krímről II. Nagy Katalin Cár nő javára.
1917-ben Krími Tatárok kikiáltották a független népi köztársaságukat, amit 1918-ban elfogalt Szovjet-Oroszország, II. Világháború után Németekről remélték a tatárok a függetlenséget és pont emiatt kitelepítették őket.
1954-ben Ukrajnának ajándékozta Hruscsov, majd 1991-ben a száműzetésük végetért a Krími tatároknak és sokan visszaköltöztek Krím-Félszigetre ahol nem kapták vissza a földjeiket az ott élő betelepített Oroszoktól.
Szóval a föld a Krími-tatároké akik Ukrajna mellett állnak.
válasza:?????
Nyelvtanilag is elég értelmetlen a kérdésed, de amúgy is.
A Krímen orosz többségi lakosság volt, plusz a szevasztopoli orosz támaszpont. A kalinyingrádi körzet kb. Európa legdurvább katonai támaszpontja, csak oroszok lakják, a megtámadása biztos világháborút idézne elő, ha bárki lenne olyan hülye, hogy megtámadja.
válasza: válasza:#7
Poroszország Németország elődállama.
A poroszok (régiesen burkusok) a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban. Ez a régió, mint a történeti Poroszország, ma nagyrészt Lengyelországhoz, kisebb részben Oroszországhoz (Kalinyingrádi terület) tartozik.
A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A poroszok saját magukat „prusi” névvel illették. Az elnevezés eredetére többféle magyarázat született: összefüggésbe hozták több óindoeurópai eredetű szóval, mint a puruṣa (ember), vagy a litván prausti, prusti (mosni, illetőleg burjánozni), valamint a szláv porussi (oroszok mellett – po russi, azaz oroszok mellett élő nép) szavakkal.
Társadalom, gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A poroszok társadalma két nagy csoportra tagolódott: a vezetőréteg és a közemberek, akiknek férfiai mind egytől egyig katonai szolgálattal tartoztak. Kivételt képezett a papság, amely külön réteget alkotott.
A poroszok hagyományosan marha- és lótenyésztéssel, szórványosan földműveléssel foglalkoztak, kereskedtek a lengyelekkel, a pomeránokkal és a litvánokkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!