Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Orosz kijevi nagyfejedelemség?...

Orosz kijevi nagyfejedelemség? Akkor Kijev az oroszokhoz fűződik? Kijevi rusz? Benne van a mai oroszok nevében is a rusz. Hogy van ez?

Figyelt kérdés
Sajnos a történelem ezen része kimaradt nekem, ezért kérek segítséget. Ha a Kijev szó az oroszokhoz fűződik, akkor ma miért olyan nagy ukrán város? Időközben az ukránoké lett? Tudom, hogy talán hülyeségeket írok, de szeretném megtudni ezeket a dolgokat, és az ukránok kialakulását, valamint hogy mi köze az oroszokhoz Kijevhez.

2014. okt. 2. 22:33
 1/3 anonim ***** válasza:
100%
Az óorosz nép a középkor folyamán különül el orosz, ukrán (a 19. századig kisorosz volt az ukránok megnevezése), fehérorosz csoportokra. A Kijevi rusz idején még egységes népcsoportról beszélhetünk.
2014. okt. 2. 23:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim ***** válasza:
100%

Szia! Az a helyzet, hogy a keleti szlávok (oroszok, fehéroroszok, ukránok) kb. a 13-14-15. században váltak szét etnikailag, és lettek külön népek. Kb. ez arra a korra tehető, amikor a mongolok meghódították a Kijevi Ruszt. Mire a keleti szlávok felszabadultak az elnyomás alól, már szétváltak erre a három etnikumra.


Ebből az következik, hogy a 13. század előtt nem beszélhetünk oroszokról, ukránokról és fehéroroszokról, hanem csak keleti szlávokról. Úgy emlékszem, a Kijevi Rusz a 900-as években jött létre, amikor a varég eredetű Rurikok Kijev urai lettek és Kijev a politikai hatalma alá vonta a többi keleti-szláv városállamot.


Ennek pedig az a következménye, hogy ez a Kijevi Rusz egyszerre előállama az oroszoknak, ukránoknak és fehéroroszoknak, habár mindegyik úgy állítja be, mintha a saját államuk előzménye lenne :D

1240-ben, a tatár támadás következtében elesett Kijev és szétesett a Kijevi Rusz. Majdnem az egész részét megszállták a tatárok (csak Novgorod kerülte el ezt messze északon). Később Galícia a lengyel-litván állam fennhatósága alá került, majd a tatárok visszaszorulása után maga Kijev is.

Az 1340-es években Moszkva vezetésével elkezdtek a keleti-szlávok lázadozni a tatárok ellen, majd le is verték őket, és függetlenek lettek a keleti szláv városállamok. Ekkor III. Iván gatyába rázta Moszkvát és erős fejedelemséggé tette. Moszkva később meghódította a többi városállamot is, és létrejött a Moszkvai Nagyfejedelemség. Ez már viszont az orosz történelemhez tartozik. A Moszkvai Nagyfejedelemség célja volt az egykori Kijevi Rusz teljes területének visszahódítása, de ekkor Kijev már a Lengyel-litván únió fennhatósága alatt volt, és ott már kialakult az ukrán etnikum.


Később Moszkva másfelé kezdett hódítani, legyőzte a szomszédos tatár kánságokat, meghódította a területüket. Aztán célja a Balti-tengerre való kijutás volt. Kijevet nem tudták meghódítani, mert a lengyelek túl erősek voltak.


Az 1500-as években a törökök megerősödésével Lengyelországnak számolni kellett a folyamatos török betöréksekkel. Lengyelország és az Oszmán Birodalom határvidékén létrejött az ukrán parasztokból, lecsúszott lengyel nemesekből a kozákság, akik olyanok voltak, mint nálunk a hajdúk, és határvédelmi feladatot láttak el. Mivel a kozákok nemességet szerettek volna kapni (mint ahogy nálunk Bocskai megadta nekik a kollektív nemességet), a lengyel nemesek erre nem voltak hajlandók. Ezért 1648-ban Bogdan Hmelnyickij kozák hetman vezetésével fellázadtak a kozákok a lengyel nemesi köztársaság (Rzseszposzpolita) ellen. Mivel a kozákok önerőből nem tudták legyőzni a lengyeleket, ezért az orosz cárhoz fordultak segítségért, és orosz segítséggel Ukrajna fele Oroszországhoz került Kijevvel együtt (a másik felét a lengyeleknek sikerült megtartani). Oroszországban a kozákok viszonylagos autonómiát élveztek, de II. Katalin cárnő az abszolutizmus jegyében teljesen felszámolta minden kiváltságukat, és orosz közigazgatást vezetett be Ukrajna orosz fennhatósága alatt álló területeiben.


Amikor Lengyelországot 3 részre osztották, 1796-ban az ukrán területeket, amiket a lengyelek megtartottak addig, a Habsburg Birodalom kapta meg(Galícia).


A 20. században az I. vh után újjáalakult Lengyelország visszakapta a többségében ukrán etnikumú Galíciát. Ukrajna többi része ekkor a Szovjetunió része lett (mert ugye a cári Oroszország megszűnt). A II. vh után viszont minden ukrán terület szovjet fennhatóság alá került, mivel ismeretes, hogy Lengyelország határait nyugatra "tolták". Ugyebár Szovjetunión belül létezett egy ukrán tagköztársaság. Viszont azt is tudni érdemes, hogy ilyen területek, mint Krím vagy Kárpátalja vagy Donyeck, tehát az orosz többségű területek azelőtt soha semmilyen részét nem képezték semmilyen ukrán területi elképzelésnek, amikor szétesett a Szovjetunió, ezek a területek igazából az orosz politika akkori gyengesége miatt kerültek hozzájuk. Így Ukrajna egy mesterségesen összetákolt, addig soha semmilyen történelmi államisággal nem rendelkező, soknemzetiségű állam lett, jelentős orosz kisebbséggel, és olyan területekkel, amikhez addig soha semmilyen közük nem volt a történelemben. Na, ez most a konfliktus alapja, mert ma az oroszok egy erős, prosperáló és nacionalista, orosz nagyhatalmi politikát folytató játszmát folytatnak, és vissza akarják szerezni Ukrajna azon területeit, ami igazából tényleg nem tartozik az ukránokhoz.


De nem az én tisztem, hogy igazságot tegyek ebben, én csak nagyjából felvázoltam történelmi szemszögből a két nép viszonyát egymáshoz. Remélem, tudtam segíteni a kérdésben.

2014. okt. 2. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:
Nagyon igen!
2014. okt. 3. 16:02

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!