Megvalósítható lenne az olyanfajta magyar autonómia Romániában, mint amilyen a svédeknek van Finnországban?

A háború után egészen az 1960-as évekig létezett Székely Autonóm Terület, régi térképeken még szerepel is. Persze, hogy mennyire volt autonóm, az más kérdés.

Romániában a hatályos törvény szerint ha egy településen a kisebbség aránya eléri a 20%-ot, ott kötelező kétnyelvű táblákat kitenni, a hivatalokban anyanyelven ügyet intézni, stb., de ez alatt sem tiltja a törvény, van is rá több példa erdélyi városokban, falvakban.

Sajnos a választások mindig úgy alakulnak pl. Kolozsváron, hogy 18-19% legyen a magyarság aránya, és ne kelljen kitenni a táblákat. Ahol 30-40% a magyarság aránya, ott is 2-3 évig is kell küzdeni/pereskedni a román polgármesterekkel, képviselő testülettel, hogy kitegyék a többnyelvű táblákat, aztán jön a következő ciklus és kezdődik újra minden.

Igaz történet: ismerős kitette a saját háza falára a kétnyelvű utcanévtáblát (kb. 50%-os magyarság arányú városban), amit a rendőrség 2 hét múlva leszedett, törvénytelenül. Ment a feljelentés, 2,5 év múlva megnyerte a pert, kitehette a táblát. Néhány nap múlva megint leszedték a rendőrök. Megint lehet menni pereskedni évekig.

Romániában nem csak a törvényekkel van gond, hanem azok érvényesítésével, betartatásával is.

Tényleg azt gondolod, 8 százalék lakosságért már autonómia kelle?

Tényleg azt gondolod, ez a te, avagy az adott térség legnagyobb gondja?

Vacak 8 százalék?

Persze ha a magyarországi görögök, szerbek, kínaiak, ruszének, cigányok adott régióban 20 százalékot is kimutatnának, ugye az már nem lenne elég a szemedben egy helyi autonómiához?

#37

A két eset között az a különbség, hogy a magyarság törzsgyökeres népesség, míg a kínaiak letelepedettek, a görög kisebbséget is a junta elől fogadtuk be.

Kérdés: Minekünk magyaroknak miért kell utálni magunkat? Egy olyan nép sincs, ahol ekkora mennyiségű ember, csak azért, hogy ellentmondjon, még ilyen evidenciákat is felad. Katasztrófa.