Miért lázong a Közel-Kelet?

A kerdes nagyon okos, foleg azert, mert nem csak az izraeli-arab ellentetet kerdezi, hanem az egesz Kozel Keletet, aminek az elmitett konfliktus csak egy (nagyon felfujt) reszleme.

Nem megyek vissza a Zsido Kiralysag torteneteig, kezdjuk mondjuk az 1960-as evekkel.

1. A Palesztinanak nevezett foldrajzi terulet 3/4-en Jordan Kiralysag, 1/4 reszen pedig Izrael allam terulete van.

2. A vilagpolitikaban hideghaboru dul, USA es a SZU kozott. A harcaikat nem kozvetlenul egymas ellen vivjak, hanem szovetsegeseket keresnek, es veluk vivatjak a haborukat. Izrael Amerikat valasztotta, igy az oroszoknak maradtak az arabok.

3. Az arab es iszlam allamok teruleten vannak (ekkor) a Fold legnagyobb energiaforrasai, az olaj es gazlelohelyek. Ennek ket kovetkezmnye van

a. Az USA nem mondhat le a koolajrol, ezert o is kenytelen az arabokkal is joban lenni.

b. Az olajmilliardok nagyon jelentosse teszik az iszlam allamokat, osszefogva jelentos erot tudnanak kepviselni a vilagban. De keptelenek megegyezni, mindegyik maga tor a vezeto hatalomra.

[link]

Igy egymas kozott is allandoan haboruznak (pld az Iran-Irak haborunak bobb mint 2 millio aldozata volt). Egyetlen dolog tudja oket osszehozni: a zsido-ellenesseg. A Kreml ekkor kitalalja a palesztin nepet, Arafat megalapitja. Ez lehet platform az arab allamok osszefogasara.

1967-ben (mostmar harmadszor) az arabok egyuttes erovel meg is tamadjak Izraelt. Izrael 6 nap alatt visszaloki oket, sot elfoglalja Jordanianak a Jordan partjaig terjedo reszet, Sziriatol a Golan fennsikot, Egyiptomtol a Sinai felszigetet. Felajanlja a teruletek visszaadasat a bekeert cserebe. Az arabok nem hajlandok targyalni. 1972-ben ujra tamadnak (Yom Kipuri haboru), Izrael megint gyoz. Bekeajanlat, az arabok visszautasitjak.

1978-ban vegre leesett a tantusz az egyiptomiaknal, hogy a zsidokat nem lehet katonailag leverni, Camp Davidben beket kotottek Izraellel. Izrael visszaadta a Sinai felszigetet, Gazat is oda akarta adni, de azt Egyiptom, mint terrorista feszket koszonettel visszautasitotta. A beke tartosnak bizonyult, hol hidegebb, hol melegebb a legkor a ket orszag kozott, de azota nem volt koztuk haboru.

A tobbi arab allam meg tamadott nehanyszot, Izrael leverte a tamadasokat.

A kovetkezo fontos datum 1993. Oszloban, az izraeli kormany megallapodott a palesztinok szervezetevel, hogy bekeert cserebe atadja nekik a Jordaniarol elfoglalt teruleteket, (Judat es Somront) valamint Gazat, ahol letrehozharjak a sajat fuggetlen allamukat. Megegyeztek, hogy Izrael azonnal beengedi a PFSZ-t, hozharjak a fegyvereseiket is, akiknek az lesz a feladata, hogy rendet tartsanak a sajat teruletukon, elkezdhetik megszervezni az allamot, sajat torvenyek, kozigazgatas, stb. A pontos felteteleket (hatarok, vizelosztas…) mar bentrol targyaljak meg.

Izrael megkezdte csapatainak kivonasat, Arafatek bementek, es par honap utan a sajat allamuk megszervezese helyett elkezdtek Izraelben robbantgatni az autobuszokat, ettermeket…Allando huza-vona, terror, Izrael nehany evig turte, aztan 2003-ban eldontotte az ideiglenes hatarokat, azon belul a palesztinok letrehoztak a sajat kormanyukat Palesztin Hatosag neven. Tovabbra is hol targyalnak, hol nem. A fo baj az, hogy a palesztinok az egesz teruletet akarjak, Palesztin allamot nem Izrael mellett, hanem Izrael helyett.

(folyt.kov.)

A Kozel Kelet orszagai, es azon belul a lakossag, nagyon sokfele erovonal szerint polarizalodik.

Egyik a nemzetiseg. Vannak allamok, amelyekben sok nemzetiseg el egyutt, pld Iran, ahol perzsa 51%, azeri 24%, kurd 7%, giláni 4%, mázenderáni 4%, arab 3%, lur 2%, türkmén 2%, beludzs 2%, egyéb 2% (bahtiári, kaskáj, örmény, stb.).

Vannak nepek, amelyek kulonbozo allamok kozott vannak "felosztva" , pld kurdok a jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország földjén elterülő Kurdisztán őslakói. Termeszetesen az egyesulesert es a fuggetlensegert harcolnak.

Masik felosztas az olajallamok es az olajjal nem rendelkezo allamok. Tobbnyire a nagy teruletu olajallamok kozul kerulnek ki azok, akik a csoport vezeto szerepere torekednek.

Kozel Keleten az allamok tulnyomo tobbsegeben az allamvallas az iszlam. A kulonbozo allamok kulonbozokepp viszonyulmak mas vallasokhoz, elsosorban a keresztenyseghez. Egyiptomban pld teljes jogokat elveznek- de azert a kopt keresztenyek elete nem konnyu, az oket korulvevo legkor nem ellenseges ugyan, de azert nem is meleg. Elvileg Iranban is vallasszabadsg van, de ha egy muzulman atter a kereszteny hitre, akkor halal var ra is, meg a terito papra is.

Az iszlamnak ket fontos aga van, a siirak es a szunnitak. Hol itt, hol ott veres harcok folynak koztuk, ennek a harcnak atlagosan havi 200 ember az aldozta.

Az idok folyaman kulonbozo allamok tortek az iszlam vezetesere, Egyiptom, Libanon, Irak, Torokorszag, Iran. A magat eppen erosnek tarto allam megprobalja letrehozni az iszlam egyseget, erre azonban csak egyetlen elvet tud mindegyik felhasznalni: a zsidoellenesseget. Rendszerint ossze is hoznak egy szovetseget, katonailag kozosen megtamadjak Izraelt, aztan mikor a zsidok visszaverik oket, akkor rogton felbomlik a kozosseg, es ujra egymas ellen fordulnak.

Az emberi tortenelemnek a nagy haboruk mellett mindig szerves resze volt a terror. Regen ezt nem neveztek terrornak, termeszetes volt, hogy egy-egy "vezer" szabadcsapatot szervez es sarcoltatja a bekes lakossagot. Az iszlam ezt a harcmodort a modern idokben is megtartotta, sot, szinte tudomanyos modon felfejlesztette. A mai vilagban egy allamnak politikailag "kenyelmetlen" haborut viselnie. Ilyenkor nagyon jol jonnek a terrorszervezetek, mert az allam elitelheti a terrort, azt a terrort, amit pont o hozott letre vagy tamogatott, szerelt fel fegyverekkel, es ha a politikai-hadi helyzet ugy koveteli, akkor aktivizalni lehet oket. Hangsulyozni kell meg, hogy az iszlam terrornak alapeszmeje a vallas. A legtobb iszlam allamban megtalalhato atfogo szervezet neve is: Muzulman Testverek. Peldakent ime a Muzulman Tesrverekhez tartozo Hamasz alapokmanya, erdemes belole nehany sort elolvasni:

[link]

Mint mindenutt a vilagon, az iszlam tarsadalmakban is sok a gazdasagi problema, munkanelkuliseg, korrupcio. Az "Arab Tavasz" 2011 elejen Tuneziaban spontan kormanyellenes runtetessel indult. A mozgalmak gyorsan atterjedtek a kornyezo orszagokra is, es csaknem mindenutt az aktualis hatalom – altalaban nagyon veres - bukasaval folytatodtak. A spontan felkeleseknek nem volt szervezete, osszehangolt vezetese, meghatarozott, kituzott celjai. Igy a kormanyok bukasa utan a mar 1928 ota letezo, jol szervezett Muzulman Testverek vettek at sok helyen a hatalmat.

Ha az iszlam vilagot vallasi – politikai szempontok szerint csoportositjuk, akkor az utolso evekben harom fo iranyt vehetunk ki:

1. Vannak azok a nagyon szelsoseges csoportok, (Al-Kajda, ISIS, stb) akik az egesz vilagon Allah imadatat tuztek zaszlajukra, ezek vilagviszonylatban – legalabbis egyelore – gyengek.

2. Iran, , Sziria, Katar. Ezek az orszagok ideologiaialag a Muzulman Testverekhez hasonlo elveket vallanak, ok tamogatjak a Hizballart es a Hamaszt. Annyira nem radikalisak mint az 1. Csoport, de azert ok is terjeszteni akarjak az iszlamot, ha nem is az egesz vilagon, de legalabbis azokon a teruleteken, ahol valaha a tortenelem soran az iszlam megjelent. Hozzajuk tartozik meg bizonyos mertekig Torokorszag is, bar o korabban a ntugat fele huzott, de a jelenlegi vezetes a fenti csoport vezeto tisztseget szeretne megszerezni.

3. Szaud Arabia, Egyiptom, az olajhercegsegek, a Palesztin Hatosag, Jordania. Ezek KIFELE kevesbe radikalisak, nem tervezik a nyugati kultura lerombolasat.

(folyt kov)