Az I. világháború miért lett világháború?
először csak nagy háborúnak hívták.
A csaták nagy része csak európában zajlott, a gyarmatokon nem igazán. Amíg az USA be nem lépett gyakorlatilag csak európai hatalmak vettek ténylegesen részt benne.
Az igaz, hogy a harcok nagy része Európában zajlott és az európai országok háborúztak, de mellékhadszíntérként a gyarmatokon is voltak elhúzódó harcok (Kamerun, Német Dél-Nyugat Afrika és Kelet-Afrika) és a britek oldalán a tengerentúli szövetségesek (USA, Ausztrália, Kanada stb.) is belépett a háborúba.
Japán is hadat üzent Németországnak és elfoglalta annak csendes óceáni gyarmatait.
A világ nagy része hadban állt, ezért nyugodtan nevezhetjük világháborúnak.
Még Bolívia, Peru, Brazília, Ecuador, Guatemala, Costa Rica, Honduras is hadat üzent Németországnak, bár úgy tudom ők hadműveletekben nem vettek részt.
Külön érdekes, hogy a táblázat szerint például a háború végén 1918 májusában Nicaragua is hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának :)
Angol, francia hadsereg jó részt gyarmatokról sorozott katonákból állt, így sokan benne voltak a háborúban.
Egy fotók a szegedet megszállók "franciákról".
Az orosz, oszmán birodalom is hatalmas volt. A monarchia és Németország volt viszonylag a leghomogénebb és legéhesebb a nyersanyag utánpótlásra.
A szerb királyság ultimátuma:
" 48 órán belül járuljon hozzá a merénylet felelőseinek felkutatásához, szüntessen be minden propagandát a Monarchia ellen, és oszlassa fel mindazon szervezeteket, melyek terrorcselekményekkel gyanúsíthatóak. Amellett, hogy a szerb hadsereg és államapparátus valóban összefonódott a Fekete Kézzel és más szervezetekkel, ezek a követelések önmagukban is teljesíthetetlenek voltak, hiszen követeléseivel Ausztria-Magyarország mélyen sértette Szerbia szuverenitását. Ezzel Ferenc József és az ultimátumot átadó, Giesl von Gieslingen belgrádi nagykövet is tisztában volt, de a cél ekkor már nem a vizsgálat, hanem a háború kiprovokálása volt. "
Végül 5 nappal később a hadüzenet szövege:
"Minthogy a szerb királyi kormány arra a jegyzékre, melyet részére Ausztria és Magyarország belgrádi követe 1914. évi július hó 23-án adott át, kielégítő választ nem adott; a cs. és kir. kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ebből a célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria és Magyarország ennélfogva jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadiállapotban levőnek tekinti magát.
Ausztria és Magyarország
külügyminisztere:
Berchtold gróf s. k."
Másik hadüzenet a oroszok
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!