Létezik összefüggés a szegénység és az intelligencia között?
Olvastam, hogy egy tanulmány szerint a szegény társadalmi rétegekben az átlagos IQ alacsonyabb.
Vannak eltérések vagy minden ember egyformán intelligens?
Ha valóban van ilyen összefüggés, akkor azért alacsonyabb az intelligenciájuk, mert szegények vagy azért szegényebbek mert alacsonyabb intelligenciájúak?
válasza:Kérdező, a te IQ-d sem lehet valami magas, ha 2013-ban még képes vagy ilyen kérdést egyáltalán feltenni.
Tudod, anno már volt ilyen elképzelés, valamikor a "kőkorszakban", hogy a fekete bőrűek agya kisebb, az-az kevésbé intelligensek.Természetesen ez nem igaz, ezt csak azért sütötték rájuk, mert ez is a hátrányos megkülönböztetés lehetséges eszköze volt.Ugyan ez igaz arra az elméletre is, miszerint a szegények kevésbé intelligensek.Nos, szó sincs róla, hogy kevésbé intelligensek.Nem a felfogó képességük rosszabb, hanem a lehetőségeik korlátozottabbak.Értsd:lehet, hogy egy hátrányosabb anyagi helyzetű nem tudja elvégezni az egyetemet, mert nincs rá pénz, pedig lenne hozzá esze.
Ha okosnak akarsz látszani, marha gyorsan felejtsd el ezt az ostoba feltételezést...
válasza:"Az intelligencia nem érdeklőst vagy műveltséget jelent, hanem koncentrációs, helyzetfelismerő, problémamegoldó képességet (és talán memóriát is)."
Ha ez ilyen elven működik, akkor elvileg a szegényeknek kellene intelligensebbnek lenniük.Nekik ugyanis élelmesebbnek kell lenniük a fennmaradásuk érdekében, míg a gazdag családból származók a zökkenőmentes életből nem sokat tanulhatnak.
válasza: válasza:Kedves 9-es, összekeversz két dolgot:
van a néhány (több-kevesebb) egyedi példát felölelő saját tapasztalatod, illetve a környezetedből származó ismeret (sőt, az ezekből kiragadott ellenpéldák)
[vö: "bárki lehet", "Rengeteg olyan ismerősöm van", "Ugyanebben a városban van ... ismerősöm, akiket..." stb.]
-- és van a statisztika, amely széleskörű felmérésen alapul
["Létezik összefüggés", "a szegény társadalmi rétegekben", "minden ember" stb.].
Nem mindegy, hogy melyikből vonunk le messzemenő (akár világméretű / emberiségméretű) következtetéseket.
A kérdező határozottan az utóbbiról érdeklődött.
Ez az elmélet nem azt jelenti, hogy aki gazdag, az intelligens és aki szegény, az buta, hanem megvizsgálnak sok ezer embert, összehasonlítják az adatokat és arra az eredményre jutnak, hogy a gazdagabb társadalmi rétegek átlagos intelligenciája magasabb, mint az alsó rétegé.
Attól még, hogy a XXI. században vagyunk miért ne lehetne ilyen kutatásokat végezni? Amerikában viszonylag nagy a szabadság, ott még ezt is szabad, bár más országokban lehet, hogy tilos.
Sok hasonló tanulmány született már, ami erre a következtetésre jutott, tehát létezik a jelenség, már csak az okokon lehet vitatkozni.
De például az ázsiai kisebbség átlagos IQ-ja magasabbnak adódott a fehérekénél, pedig általában fizikailag gyengébbek, mint a fehérek, feketék és ők is egy kirekesztett kisebbség. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) az anyagi helyzetük is jó.
"Az intelligencia nem érdeklőst vagy műveltséget jelent, hanem koncentrációs, helyzetfelismerő, problémamegoldó képességet (és talán memóriát is)."
"Ha ez ilyen elven működik, akkor elvileg a szegényeknek kellene intelligensebbnek lenniük.Nekik ugyanis élelmesebbnek kell lenniük a fennmaradásuk érdekében, míg a gazdag családból származók a zökkenőmentes életből nem sokat tanulhatnak."
Ez lehet, de akire ez jellemző, az könnyebben kitör a szegénységből. Aki csak csekély mértékben rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, az általában szegény marad, vagy elszegényedik.
Ezek a tulajdonságok a vezető beosztáshoz is kellenek általában, ami nagyobb anyagi megbecsültséggel jár.
Lehet, hogy meglepő, de állítólag a politikusok IQ-ja is magasabb, mint a társadalmi átlag.
válasza:"Lehet, hogy meglepő, de állítólag a politikusok IQ-ja is magasabb, mint a társadalmi átlag."
:D Akkor úgy látszik, jól titkolják.
Mondjuk, én hallottam olyan politikusról is, akinek a helyesírással is akadnak gondjai, pedig ahhoz nem kell nagy IQ.
válasza:Alapvetően szűkíti a lehetőségeit a szegényebb környezet, (szakkörök/könyvek hiánya, felsőoktatás finanszírozása) illetve a szülői gondoskodás sem éppen tökéletes, ha a szülőknek azon kell stresszelnie, hogy enni adjon a gyereknek, vagy a fűtését biztosítsa. Meg persze a szülők hozzáállása a tanuláshoz is beszédes, ami a szegényebb körökben igencsak ritka dolog. Meg persze a genetika is közbejátszik.
Arról sem lehet megfeledkezni, a társadalmi helyzet javulásával az átlagos probléma megoldóképesség javul, elvégre a legtöbb esetben, hogy valaki felharcolja magát egy bizonyos körbe azért keményen meg kellett dolgoznia és vélhetőleg az utódjait is erre neveli.
Egy öngerjesztő folyamat, amivel úgy igazán nem lehet semmit sem kezdeni, mert a szegénységet megszüntetni nem tudjuk, (illetve igen de, az utópista szocialisták elképzeléséből a legtöbb ember nem kér, emocionális okok miatt.), viszont a probléma állandóan jelen van.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!