Hogy lehet sok országnak ekkora államadóssága?

Úgy tudom, minden országnak van adóssága.

Mennél fejlettebb, annál tobb.

az államadósság azt jelenti, hogy mennyi pénz van befektetve az országba alapból legalábbis.

vannak olyan pénzek mint pl IMF hitel a szarból kilábalásra. De azt a pénzt nem arra adják, hogy a Simicska verje a tökét a villájában belőle, hanem arra, hogy gazdasági gépezeteket indítsunk be belőle, ami utána TERMELI a pénzt. Abból vissza tudjuk fizetni az adósságot és marad nekünk is.

Azért nem érted, mert a te fejedben a kocsi törlesztő, lakáshitel meg provident forog, Az államadósság nem erről szól.

Minél nagyobb egy gazdaság és minél nagyobb hatalma van a globális térben annál nagyobb államadósságot képes kezelni!

De fontos az is, hogy kinél van az adósság ( japán esetében, maguk a japán emberek hitelezik az államot!)

Ezt csinálja Magyarország is most, lakossági betétesek bevonzásával ... Ez jó az államnak és jó a polgárnak is.

Hiszen magas kamat ellenére több pénz maard az országban, hiszen ha az állam kifizeti a pénzt kamattal együtt, akkor feltételezhető, hogy döntő része Magyarországon marad és a kamat jelentős része adóforintból vagy befektetéssel áttétesen visszafolyik az államhoz! mindenki jól jár!

Még az imf vagy külföldi befektetők egy az egyben elviszik a befektetett pénzt és a kamatot is! Ráadásul kockázat is jelentősebb lesz....

pl.: Egy Magyarország méretű ország, aminek a gdp jelentős részét külföldi leányvállalatok termelik meg. Nem elhanyagolható a 80% adósság ( lásd 6-7% alapkamat), hiszen a megtermelt profit 10-20 % marad csak itt...

Még a Japán vagy usa esetében, hiába az egyik legnagyobb gazdaságok egyike, de bőven az államhatárokon túl is van kitettsége érdekeltsége, ahonnan a leányvállalatokon keresztül az anya ország gazdasága is gyarapszik ...

Európai unióban magyarok fizetnek legmagasabb kamatot, hála az MNB szakértelmének( már körülbelül 10 éve változatlanul a legdrágábban hitelezünk a régióban és az euban) !

Más közép-európai államokban fele ennyi az államadósság, így őket kell figyelembe venni ...

[link]

itt megnézhetitek a gdp arányos adósságot az egyes országokban!

Kapitalizmussal nincs gond, csak monopolkapitalizmusban élünk!

Elég csak megnézni, az olaj piacot! Szigorú szabályozásokkal tartják mesterséges keretek között az olajkitermelést! ( senki se termelhet többet, mint amit előírtunk... ), azért mert az új szegényebb országok levinnék az árakat, még a régi ma már gazdagabb országokban csökkenne a termelés és a kereslet, így csökkenne a profit is!

De ezt a kvóta rendszert az unió sok területén is ismerhetjük, gondoljunk csak a cukorrépára kvótára!

Ma már egész kelet-euban van 1 vagy 2 cukorrépa felvásárló ...

A termelést is negyedére csökkentették ez idő alatt az országban, még a franciáknál még növekedett is az arány!

Cserébe kaptunk drága cukrot és szegényedő gazdákat, akiket még vádolnak is, hogy kapnak földtámogatást, mit panaszkodnak ( az is csak egy plusz fogaskerék ( amit kapnak pénzt a felvásárláskor, abból nem tudnak megélni, ezért szükséges a plusz támogatás, de ezt a támogatást az adófizetők fizetik meg és nem a felvásárlók, akik viszont tőzsdékre hivatkozva árazzák be a termékeket és nem a reális profitra!

A propaganda jól működik. Azt a célját is eléri, hogy sokan értsék félre.

Nincs olyan szabály, hogy minél nagyobb, fejlettebb egy ország, annál nagyobb az adóssága. Meg olyan sincs, hogy ha rossz a gazdaság, akkor nagy az államadósság.

Olyan szabály van, hogy egy országnak illik olyan költségvetést készítenie, hogy annyiból él, amennyit termel. Ez általában így is van, csakhogy a világ változik, a tegnap felépített szerkezet mára elavul, vagy új helyzet alakul ki. Meg az is igaz, hogy egy ország gazdasága é költségvetése nagyon bonyolult, ma megtervezzük az egész évre előre, de időjárási eltérések lesznek, az emberek nem úgy viselkednek, ahogy elképzeltük, szóval év végére más lett az össztermelés, mint számítottuk. Meg az is igaz, hogy néha nagyvonalúak vagyunk, kicsit lopunk, kicsit csalunk. Hol többen, hol kevesebben. Hol nagyobbat, hol kisebbet. Ezt se lehet tervezni, megint eltér a megtervezett termelés és a kiadás is.

Ha az adott évben többet kellett költenünk, mint amennyit termeltünk, akkor azt valakinek ideiglenesen kölcsön kell adni. Kis eltérés esetén a bankok a lakosság félretett pénzét adják erre a célra, mert úgy gondolják, mire az egyes lakosoknak kell, addigra lesz többlettermelés (ezt hívják likviditásnak). Ha túl nagy a hiány, akkor vagy a lakosságtól kér az állami költségvetés. Ha a lakosság adja, azt a megtakarításaiból teszi, ami már valami banknál kamatozik. Tehát onnan elveszi, ezáltal a banknak kisebb összege lesz, kevesebb hitelt ad magánszemélyeknek, vállalatoknak. Vagyis ha ez hirtelen és nagy tömegben történik, a bank elveszti likviditását, aztán a bizalmat, aztán csődbe megy, emiatt a vállaltok is, vagyis kisebb lesz a termelés. Ha ezt nem hangolják össze, a probléma nagyobb lesz, mint volt az elején. Ezért szoktak az országok egymástól (illetve az e célra létrehozott banktól) kölcsönkérni.

Ha a kölcsönnek az lesz a következménye, hogy a termelésbe fektetik, akkor a következő évben nagyobb lesz a bevétel, mint a kiadás. Ebből a különbözetből törleszthető a kölcsön. Ha nem ezt teszik, újra és újra kölcsön kell kérni. Egy idő után senki se ad, mert a kölcsönző nem hülye, figyeli, mit csinálnak a kölcsönökkel. Az egész azon alapul, hogy a világban semmi se egyforma, ezért mindig lesznek olyan országok, akiknek fölöslegük keletkezik, ebből lehet a hiányos országoknak adni. De a következő évben lehet, hogy a kölcsönadónál lesz hiány, visszakéri a pénzét. Ha nem adják neki vissza, kisebb lesz a termelése és a fogyasztása is. Nem kell neki a kölcsönvevő terméke. Így lehetséges, hogy a kölcsönvevő többet termelt, de nem tud több bevételre szert tenni (mert nem veszi a termékét, aki kölcsönadott), nem adja vissza a kölcsönt. És ez így megy körbe körbe, míg be nem következik a válság. És abból emiatt nagyon nehéz kikeveredni. Mert valakinek el kell kezdeni az összehúzódást, hogy keletkezzen kis többlet, ami még több többletet eredményez. De senki se akarja kezdeni, se a görögök, se az olaszok, se az angolok, se a németek. Mi meg pláne nem. Így aztán mindannyian maradunk a válságban.

A valóságban ugyanez egy kicsit bonyolultabb, nem is tudnak megegyezni soká.