A Római Birodalomnak van ma is létező utódállama és ha van akkor melyik az?
Szigorúan mai értelemben vett jogutódja nyilván nincsen.
Azonban, ha magának a Birodalomnak és a császárság intézményének a saját, korabeli felfogását nézzük, akkor viszont volna egy. Ez pedig nevezetesen Liechtenstein.
A dolog abból indul ki, hogy a Birodalom felosztása Keleti- és Nyugati-Birodalomra valójában csak egy adminisztratív reform volt, ami jogilag nem bontotta fel az államot. Nyilván a valóságban egymástól teljesen függetlenül működött a két fél, de a korabeli államfelfogás szerint továbbra is egy egységes birodalom létezett két egyenrangú társcsászár vezetése alatt.
Ezért amikor 476-ban az utolsó nyugati császárt letették a trónjáról és a különböző barbár népek elfoglalták Itáliát, Galliát majd Hispániát, ez jogilag nem a Római Birodalom bukását jelentette, hanem pusztán azt, hogy a társuralkodói pozíció megszűntével a Birodalom teljes egésze a Konstantinápolyban székelő császárt illeti meg. Ez adott később a jogi alapot Jusztinianosznak ahhoz, hogy megkísérelje a nyugati területek visszafoglalását.
Ugyanakkor, a birodalomnak ez a fajta továbbélése adott jogi alapot ahhoz is, hogy a pápa 800-ban római császárrá koronázza Nagy Károlyt és ezzel úgymond feltámassza a nyugati birodalomfelet. Ez ismétlődik majd meg a 962-ben, amikor I. Ottót koronázzák császárrá és ezzel létrejön a ma Német-Római Birodalom néven ismert állam. (Ez az elnevezés egyébként hibás és félrevezető, mert az igazi neve - ahogyan azt a középkorban használták, és ahogyan szerintem ma is használják minden más nyelven a magyaron kívül - Szent Római Birodalom volt.) Ez az állam pedig önmagát továbbra is a Római Birodalom örökösének tekintette és uralkodói mindig a római császár címet viselték.
Így érünk el 1806-ba, amikor Napóleon rákényszerítette I. Ferenc királyunkat (aki II. Ferenc néven az utolsó császár is volt egyben), hogy mondjon le a császári címről és oszlassa fel a Birodalmat. Ez meg is történt, Napóleon pedig létrehozta a Rajnai Szövetséget, ami mint egy francia vazallus állam funkcionált pár évig. Ebbe a Rajnai Szövetségbe Liechtensteint is belekényszerítették.
A dolognak itt kb vége is lenne, de történt egy apró csavar. Liechtenstein uralkodója ekkoriban I. János József volt, aki egyébként a Habsburgok hadseregének egyik parancsnoka volt és ő volt az, aki 1805-ben az osztrák felet képviselte a Napóleonnal szemben a béketárgyalásokon, valamint szintén személyesen találkozott Napóleonnal a Rajnai Szövetség megalakítása idején. Nyilván nem lehet kijelenteni azt, hogy az ő hatására, de a Szövetség alapítódokumentuma hagyott egy kiskaput, amit viszont csak ő használt ki. Ennek a kiskapunak a lényege az volt, hogy bár Liechtenstein mint állam kiválik a Birodalomból és francia befolyás alá kerül, az uralkodónak személyesen nem kell felmondania a császárnak való hűbéresküjét, amennyiben lemond a liechtensteini trónról. Így János József hű maradt a császárhoz, a trónra pedig odaültette a 3 éves fiát, aki mellett régensként továbbra is intézhette az államügyeket.
Mivel pedig Napóleon bukása után nyugodtan visszatérhetett a trónjára, majd halálát követően egy másik fia örökölte a trónt, a liechtensteini herceg császárhoz való jogviszonya sértetlen maradt - még úgy is, ha közben nem volt császár. Így Liechtenstein virtuálisan a mai napig Birodalom tagállama maradt.
Románia! :D
Egyébként a Vatikán.Bár ha a jelképrendszert vesszük,akkor a Harmadik Birodalom is a Római "leszármazottja" volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!