Mi köze van gazdaságpolitikai szempontból a trianoni diktátumnak az EU jelenlegi, M. o. ellenes gazdasági szankcióinak sorozataval?

Túl sok kurucinfót olvasol, inkább ülj le, nézd meg az adatokat és gondolkodj el rajtuk. A gazdaságban nincsen sem antiszemitizmus, sem pedig rasszizmus, így olyan sincs hogy "magyarellenes gazdasági szankciók".

Politikailag: az nem az EU érdeke hogy itt ne legyenek revizionista törekvések, hanem az ENSZ-é. Ő tartja fenn a rendet a világban és próbálja biztosítani a békét, az EU elsősorban gazdasági és kulturális szervezetként működik.

"az EU szőnyeg alá akarja-e söpörni a 100 milliós nagyságrendű európai kisebség autonómia törekvését?"

Űűű, ez a mondat nekem nagyon meredek, Európában 100 milliós többség sincs, nem hogy még kissebbség. Mire gondoltál ez alatt a szám alatt?

" A lényeg az, hogy akik szentesítették a diktátumot, azok ma is nagyhatalmak"

A diktátumot politikusok szentesítették, köztük magyarok is. Akik ezt aláírták azok nem nagyhatalmak, hanem már rég meghaltak. De értem mire gondolsz, csak kicsit helytelen a megfogalmazás.

"Ha voltak is sajnálkozó megnyilvánulások, azok nem voltak vezető politikusok szájából."

Pár francia meg angol miniszterelnököt tudnék említeni, akik nem csak sajnálatukat fejezték ki, de bocsánatot is kértek miatta. Nem tudom ők vajon vezető politikusnak számítanak-e. Különben meg nem a politikusok szerepe számít, hanem a népé, és ami azt illeti a népek egész Európában elítélik Trianont, legyen az francia, svéd, olasz vagy lengyel.

Hát körülbelül annyi, hogy a gazdasági érdekek nem sokat változtak 90 év óta. Legfeljebb a módszerek.

Meg talán annyi, hogy egyre többen jönnek rá: a klasszikus autonómiát nem lehet véghezvinni eredményesen. Nemcsak egyes érdekelt politikusok ellenkezése miatt, hanem, mert gazdaságilag éppen a kisebbség járna rosszul. Ha pedig az a cél, hogy a kisebbség (semmilyen fajta) ne legyen hátrányos helyzetben, akkor nem az autonómia, hanem a hátrányos megkülönböztetés kemény szankcionálása a jó megoldás. Mert az generális, az etnikumokra is, az egyes emberre is, a vallásra, a szegénységre és más különbségekre is.

Magyarország pedig túl türelmetlenül és túl egyformán, mindig csak ugyanazt tudja szajkózni. Márpedig a jót is meg lehet unni, hát még a kellemetlent, ha túl agresszíven mondják.