Mi a véleményed Franciaországról?

Most gondolom sokan fognak piros kezet nyomni, de ha megnézzük a magyar történelmet, akkor azt kell mondanom hogy pozitív. A Rákóczi szabadságharcot (ami számomra a leghazafiasabb magyar történelmi esemény) nagyrészt nekik köszönhetjük. Ezt követően közel 200 évig elég erős szimpátia volt a két ország között, persze a napóleoni háborúk erre is hódítottak, de Trianonig nem volt semmi baj. Trianon meg úgy gondolom hogy mindenkinek egyéni megítélésére bíznám, véleményem szerint igazságtalanság volt, de nem egy nép vagy ország részéről, hanem politikusktól (illetve a lobbizó román, csehszlovák politikusoktól legfőképp). A franciák számára egyébként mi és a lengyelek vagyunk Európa ezen részén a legnagyobbra becsült népek. A francia népet nehéz megérteni, sokkal szabadelvűbbek mint mondjuk a németek vagy az angolok, ennek is köszönhető hogy mindig is Európa művészeti központja volt.

Hogy magáról Franciaországról mi a véleményem? Még nem jártam ott, de tervezek menni, akár hosszabb időre is. Elég sokszínű ország, s annak ellenére hogy elsősorban mindenki francia, azért mégis saját nemzeti öntudattal rendelkeznek a provenciak, bretonok, flamandok. Magyarországon nincs ilyen hogy mindenki magyar állampolgár, de vannak palócok, hajdúk meg székelyek. Nagy kár hogy sok a bevándorló Észak-Afrikából és Ázsiából. Úgy hallottam hogy van köztük sok normális is, de többségük úgy megy oda hogy várja hogy a sült galamb a szájába repüljön.

Franciaországban a második generációs bevándorló is franciának vallja magát. Kérdezgettem egy fekete tanárnőt, hogy ő "micsoda", mire mondta természetes hangon, hogy francia. Na de a származás? Ja az! És mondott valami afrikai országot (sajnos már elfelejtettem). Ez állt az arab, olasz és portugál felmenőkkel rendelkező diákokra, tanárokra is. De egy breton srác volt az iskolában és ő is elsősorban franciának mondta magát. Más a felfogásuk.

Barátságosak, a nagyképűség, az, hogy nem szólalnak meg más nyelveken, hogy lenézik a külföldieket-mind hamisnak bizonyult. Teszem hozzá, ezeket olyan emberektől hallani, akik sosem jártak francia nyelvterületen.

Cserediák voltam, a francia hétköznapokat láttam, nem csak a Tour d'Eiffel-t. Kedves nép, barátságos ország, visszavágyok azóta is.

10:58

"Franciaországban a második generációs bevándorló is franciának vallja magát."

Franciaországban az a képlet, hogy francia nemzet = francia állampolgárok. Ez a két kifejezés ugyanazt jelenti. A francia nemzetfogalom eltér mondjuk a némettől, skóttól vagy a magyartól, és inkább az amerikaira hasonlít.

"10:58

"Franciaországban a második generációs bevándorló is franciának vallja magát."

Franciaországban az a képlet, hogy francia nemzet = francia állampolgárok. Ez a két kifejezés ugyanazt jelenti. A francia nemzetfogalom eltér mondjuk a némettől, skóttól vagy a magyartól, és inkább az amerikaira hasonlít."

És bizonyos keretek között nagyon is szimpatikus. Persze nem mindenhol lehetne alkalmazni, pl nekem magyarként testvérek a székelyek, akik nem románok, ők ezt nyilván nem értik.

De minden szempontból szimpatikusak. Életem (egyik) legszebb eseménye volt, hogy kijutottam Franciaországba, mint cserediák-szerencsére programban, támogatással, a családom sosem tudta volna fizetni. Azóta is visszavágyok, rágyúrtam a nyelvre és az egyetem után komolyan fontolgatom, hogy Franciaországban telepedjek le.

Persze addig még sok minden történhet.

"Franciao. egyébként jó hely, sokkal jobb az érthetetlenül sztárolt Németországnál vagy az északi államoknál, mert a franciák lazák, bölcsek, érzékenyek, tudnak élni, nem a pénz az istenük és a rend és tisztaság az életcéljuk."

Nincs mit hozzátenni-kicsit nagyobb a szemét, mint Münchenben, de az emberek lazábbak, nem olyan vonalzóval rajzoltak, mint a germánok és ez tetszik nekem. :-)