Miért akarja Izrael megtámadni Iránt?

Van fegyveres harc, meg ideológiai harc. Az egyikben sokan meghalnak és kevesen jól megszedik magukat. A másikban sokan megnyomorodnak (talán meg is halnak), és kevesen jól megszedik magukat. Most ideológiai harc zajlik.

A harc mindig két síkon folyik. Stratégiai és taktikai. Az utóbbi akkor eredményes, ha az alkalmazója jól felmérte a körülményeket és a várható reakciókat. A reakciók azért is különösen fontosak, mert jó befolyásolással híveket (jelen esetben országokat) lehet gyűjteni, ami egyértelmű hatalomnövekedéssel, tehát a nyerési esély növekedésével jár. Nagyon nem mindegy tehát a taktika. Ennek pedig ma a legjelentősebb eszköze a kommunikáció. Ezért a médiaanyagok betű szerinti értelmezése a legnagyobb hiba, amit e téren ember elkövethet.

A médiaanyagok értelmezése csak a stratégiai célok és a következmények helyes értelmezése esetén lehet megbízható.

Konkrétan: írás, vélemény sok van, de mi az érdeke Izraelnek és Iránnak? És főleg mi a nagyhatalmaknak? Minden fontosabb állam politikusai régen eldöntötték, mi az érdekük, ezt tudják a többiekről is. Ezért azt is tudják, ha az egyik fél nekimegy a másiknak (mindegy melyik), akkor ki melyik oldalon fog beavatkozni. Mert be fog, ez a biztos pont. Azt is tudják, hogy mindegyikük nyerni akar, ezért szükség esetén beveti legfontosabb arzenálját. Az az atomfegyver. Lehet, hogy Iránra dobják, és többé nem lesz Perzsia. De orosz, európai, USA gazdaság sem. Ezért pedig a helyiek egyszerűen lelövik a megfelelő politikai vezetőket. Az élet nagy érdek, tehát senki nem támad meg senkit a kettő közül.

Volt már készültségben orosz és USA-beli atomfegyver is, sőt az indítókulcsos táskák is nyitva voltak. De mindig akadt olyan tudós, aki bizonyítani tudta az aktuális hatalmasságnak, hogy kevésbé fájdalmas lesz, ha rögtön önmagát lövi főbe. Ezért tehát a tűzijáték elmaradt, pedig a kommunikáció, a hírszerzés is fejletlenebb volt.