Honnan volt a németeknek annyi pénz a II. vh-hoz?

Hjalmar Schacht gazdasági miniszterként pénzt nyomtatott, ill. „ügyesen” manipulálta a Reichmark árfolyamát (egy időben állítólag 237 különböző hivatalos árfolyam volt), barter megállapodásokat kötött egy sor állammal, ill. új, a központi bank által kibocsátott és az állam által garantált pénzügyi eszközöket talált ki (pl. Mefo-Wechsel, Öffa-Wechsel), amelyeket a hivatalos költségvetésen kívül tartottak számon (afféle off-budget tételek voltak). A német bankokat kötelezték ezen új pénzügyi eszközök elfogadására a központi bank pedig leszámítolta ezeket. A pénzügyminiszter ezeket a bátor „innovatív” lépéseket nagyon egyszerűen PÉNZNYOMTATÁSKÉNT foglalta össze Hitler számára. A hivatalos pénzkínálat az új pénzügyi eszközök révén (pl. Mefo-Wechsel, Öffa-Wechsel) nagyon gyorsan nőtt.

Mefo-Wechsel

de.wikipedia.org/wiki/Mefo-Wechsel

Öffa-Wechsel

de.wikipedia.org/wiki/%C3%96ffa-Wechsel

[link]

[link]

a német „csoda” lényege

INFLÁCIÓS ADÓ

Potenciális végkifejlet:

1. gazdasági összeomlás

2. háború

[link]