Megérné Erdélynek, ha függetlenedne?

Nem hiszem hogy megérné,vagy lehetséges lenne.

Egyrészt Erdélyben a magyarok kisebbségben vannak,nem egységesek. Szétszórtan élnek Erdély területén,néhány székely falvat kivéve.

Önállóság esetén megkellene oldaniuk a más nemzetiségűekkel való kapcsolatot. Ez pedig aigha sikerülne, főleg a románok nem törődnének bele egy magyar fennhatóságba. Könnyen lehetne Erdély egy második Koszovó! De pl. mit kezdenének azokkal a családokkal,ahol vegyes a házsság?

A gazdasági kérdések megoldása szintén nehézségekbe ütközne.

Érzelmileg fáj Erdély elvesztése,de a világ nem az érzelmek mentén működik.

Az autonómiáért kellene az ott élőknek,és az itthoni politikusoknak megtenni,amit csak lehet.

Gazdaságilag így is megérné, hogy több a román lakos mint a magyar.Erdély ,Románia fejőstehene.Ami adókat beszed Erdélyből Bukarest annak nagyoncsekély töredékét jutatja vissza(Többnyire Moldovát turbózza vele).

A függetlenséget úgy tudom elképzelni mint ahogy többetnikumú több hivatalos nyelvvel rendelkező Svájcban van.Nem lennének első és másodrangú állampolgárok. Érdeke lenne mindegyik népnek tudnia a másik nyelvét és ezt magától érthetődő volna , hogy úgyis tanítanák , hogy meg is tudja tanulni az a nebuló.Nem mint most.

A román alkotmány úgy kezdődik h:Romania este un stat national unitar si independent(Románia egy független egységes nemzetállam). Ez hazugság mert ha igaz akkor mi magyarok vagy nem létezünk vagy amikor magyarul beszélünk akkor is románul beszélünk csak valami vidéki dialektusban-de akkor miért nem értik:)?

Erdély történelme folyamán többnyire önálló volt. Önálló jövedelmei és rendelkezési jogai voltak az Árpádháziak idejében,a török időkben és a monarchia alatt is.Ez az önállóság volt jellemző Erdélyen belül a szászokra is és a székelyekre is.Külön bíráik voltak a vegyesen lakott területeken is a nemzetiségeknek. Például ha egy szász ifjonc valami rosszfát tett a tűzre ,sírva könyörgött h büntesse meg őt ezért a magyarbíró mert ha átadja ügyét a szászbírónak mert az volt a gyakorlat , sokkal rosszabbul jár.Mert tettével szégyent hozott a nemzetségére.

Szóval ha nem volna ez a feltétel nélküli bukarestközpontúság és ha nem lenne importálva onnan a sovinizmus az erdélyiek sokkal jobban rendeznék a dolgaikat és sokkal előrébb tartanának, kitartásuknak és szorgalmuknak köszönhetően.

Igazából Bukarest számára ,Erdély mindig is egy gyarmat volt amit ki lehet zsákmányolni.Ennek érdekében nyomatják Romániás mániájukat.Arra hamar rájöttek , hogy erdélyiek nélkül 20as 30as években fel se épült vna Bukarest.Mert A moldvainak csak kaján jár az esze a muntyán olyan mint a cigány , az oltyánt meg csak a rang érdekli. Dolgozni képtelenek.Soha nem mondanak le a legszebb fejőstehenükről, mert nélkülük nem sokra mennének.

Az erdélyi románsággal lehet boldogulni általában jámbor ,józan ,emberséges népek (akik tudnak aljasok is lenni ha kikényszerítik) de sokkal jobban lehetne ha közülük többen becsülnék többre saját magukat mint a kárpátokon túli balkáni zsarnokot.

Aki 11:10-kor írt, nagyon érdekes dolgokat írt le.

Sokmindenben igaza van. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Erdély egyik nagy "átka" az lette, hogy a székely és magyar nemesek a helyi székely és magyar és szász parasztok helyett azért dolgoztattak a románokkal, mert a románok (vagyis oláok) nem kértek annyi pénzt ugyan azért a munkáért.

Nemrég olvastam, hogy az oláoknak a "román" népnevet Andrássy Gyula adta. Hogy milyen megfontolásból, azt nem tudom. De az biztos, hogy a dákoknak nem sok közük volt az oláhokhoz.

Valójában valchok voltak a románok. Többször igen elverték őket a Bizánciak.

A másik, ami miatt eltérés van alapvetően az ott élő nemzetek között, az az, hogy a románok az ortodox kereszténység követői, míg a székelyek, magyarok és szászok alapvetően nyugati keresztények, de azon belül is egészen változóak. Volt aki a Római Ktolikus Egyház híve volt, voltak luteránusok, kálvinisták, adventisták stb. De az említett 3 nemzet túlnyomó többsége soha nem volt ortodox.

Erdélyben ami megmaradt a sok falurombolás után, az elsősorban a nyugati világ hatásait mutatja fel.

Érdemes lenne még most is egy nemzetiségi térképet készíteni, mint azt tette Dr. széki gróf Teleki Pál.

Minden bizonnyal a székely nemzet megmaradt egységében ott, ahol megszületett.

A magyar és a székely abban az érzésben is rokon, hogy nem szívesen hagyja el a szülőföldjét, ha csak el nem kergetik erőszakkal onnét.