Akár ekkora is lehetne ma Magyarország?

Igen, voltak ilyen törekvések, de ezt senki sem vette komolyan. (Max. azok, akik érintettek voltak benne.)

A románok 1918-19-ben először a Tiszáig nyomultak és a Tiszántúlon be is vezették a román katonai közigazgatást, elkönyvelve, hogy azt majd úgyis megkapják és Romániához csatolják. Aztán amikor Horthy megszerezte a hatalmat, akkor az Antant szépen kiparancsolta onnan a románokat.

A szláv korridort a békekongresszus kapásból elutasította. A csehszlovákok többször is átdolgozták, egyre kisebb területsávra redukálva, de az Antant hallani sem akart róla.

A Baranya-háromszögben pedig 1921-ben ki is kiáltották a szerb védnökség alá helyezett és a jövőben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság által annektálandó Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot, de az Antant nem ismerte el és külön felszólította a magyar hadsereget a bevonulásra.

Szóval ezek az érintett felek (csehszlovákok, románok, szerbek) legradikálisabb követelései voltak, de talán még ők sem vették igazán komolyan, hogy ez megvalósulhat.

"És ez hogy dőlt el trianonban hogy az egyik színmagyar területet még odacsatolták egy másik országhoz de a kicsivel beljebb lévő másik színmagyar területet már nem?"

A valódi okokat sosem tudhatjuk meg, de azt vedd figyelembe, hogy akkoriban senkit nem érdekelt a népesség etnikai hovatartozása. Akkoriban még a XIX. századi módszereket alkalmazták a határmeghúzáskor. Ennek szempontjai pedig gazdasági és stratégiai jellegűek voltak. A népesség etnikai hovatartozása max. ennek indoklására lehetett szempont.

Ezt figyelembe véve reálisnak tartom az Antant indoklását, hogy az elcsatolt területeken (most a színmagyar területekről beszélek) húzódó vasúti körgyűrű miatt ott húzták meg a határt, ahol. Akkoriban ugyanis a hadi szállítások vasúton történtek. Ha pedig egy országnak körbe a határai mentén van kiépített vasúthálózata, könnyedén átcsoportosíthat egyik frontról a másikra, ha úgy adódik. Jól el lehet látni a védelmet. Az Antantnak pedig pont az volt a célja, hogy Magyarországnak ne legyenek jól védhető határai, hogy ha elkezdenénk pattogni, a románok, a csehszlovákok és a délszlávok gond nélkül bevonulhassanak.

Ez a cél megvalósult a trianoni béke által kijelölt határokkal. Több területet már nem volt érdekük elcsatolni.

A trianoni béke valóban béké volt? Én a gyalázat jelzőt használnám és nem csak a Magyarság szemszögéből volt az.

Annak a hírnek van alapja, hogy Csehország felbomlásakor a Csehek megkérdezték az Magyarország vezetését, igényt tartanak-e felvidékre, és erre nemleges választ kaptak?

"A trianoni béke valóban béké volt? Én a gyalázat jelzőt használnám és nem csak a Magyarság szemszögéből volt az. "

Hát béké nem is. :D

Amúgy pont emiatt szokták békediktátumnak nevezni.

Hanem még kinek?

"Annak a hírnek van alapja, hogy Csehország felbomlásakor a Csehek megkérdezték az Magyarország vezetését, igényt tartanak-e felvidékre, és erre nemleges választ kaptak?"

Attól függ melyik vezetéstől.

A Tanácsköztársaság idején el tudom képzelni, hogy megtörtént. Egyébként max. városi legenda. Pont mint az, hogy az ukránok visszaadták volna a Kárpátalját 1991-ben.

A Kárpátaljás sztorinak szerintem annyi a valóságalapja, hogy ugye amikor felbomlott a Szovjetunió, akkor kivált belőle egy sor állam, köztük Ukrajna is, amit a külföldnek el kellett ismerni.

Antallék pedig szó nélkül aláírták az Ukrajna elismeréséről szóló szerződést. Támadta is őket a MIÉP eleget.

A városi legendának szerintem az lehet az alapja, hogy az ukránok számítottak rá, hogy az elismerésért cserébe Kárpátalját kérjük, és hajlandóak is lettek volna tárgyalni róla, de Antalléknak akkor kisebb bajuk is nagyobb volt ennél.

De ez csak az én feltételezésem. Nem vagyok otthon ennek a korszaknak a történelmében.

Egy történész

A Felvidék kell-e Magyarország vagy sem témáról még találtam egy olyat, hogy 1938 augusztusában a magyar kormánydelegáció Kielben tárgyalt a nácikkal és Hitler felajánlotta, hogy rohanjuk le együtt Csehszlovákiát és osszuk ketté. (A Felvidéket kapta volna am Block Magyarország, a többit a németek.) De ezt Horthy elutasította, mert félt, hogy a nyugati nagyhatalmak hogy reagálnának erre. Miután viszont szeptemberben a müncheni konferencián az angolok és a franciák kinyilvánították teljes érdektelenségüket, az első bécsi döntést már nyíltan elfogadta.

Ez lehet a városi legenda alapja, csak hát az időpont jó húsz évvel későbbi és nem a csehek, hanem a németek kérdezték meg.