Mikor volt a washingtoni konferencia? Hányan és kik írták alá? Hány pontot fogalmaztak meg?

A washingtoni konferencia (1921. november 12. – 1922. február 6.)

Az I. világháborúban győztes hatalmak a csendes-óceáni kérdéseket oldották meg a konferencián, melyen elsőrendűen az USA érdekei jutottak érvényre. Három alapvető szerződés jött létre:

1. Négyhatalmi szerződés a csendes-óceáni szigetekről (1921. december 13.):

a szerződő felek – az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia – elismerték egymás korábbi birtokait a csendes-óceáni szigeteken, valamint a volt német gyarmatok felosztásából származó szerzeményeiket. Az USA nem kapott ilyen területeket. Ötödik hatalom agressziója esetén tanácskozást írt elő a négy hatalom között.

2. Öthatalmi flottaszerződés (1922. február 6.):

a Brit Birodalom, az Egyesült Államok, Japán, Franciaország és Olaszország flottáinak tonnatartalmát 5:5:3:1,75:1,75 arányában állapította meg. Az amerikai flotta elérhette a brit flotta szintjét, Japán megelőzte Franciaországot és a harmadik legerősebb tengeri hatalommá lépett elő. Az arányszámok érvényesültek mind a sorhajók, mind a repülőgép-anyahajók összes tonnatartalma tekintetében. Néhány kivételtől eltekintve a tengeri támaszpontok és erődítmények tekintetében a szerződés fenntartotta a korábbi status quót. A korlátozások alá nem eső hadihajó-kategóriákban flottaépítési verseny bontakozott ki, ami az egyensúly felbomlásával fenyegetett. Ezért az öt hatalom 1930 tavaszán Londonban rendezett konferencián a tengeri fegyverkezés korlátozásáról és csökkentéséről szóló szerződéssel kiegészítette a washingtoni öthatalmi szerződést (1930. április 22.). Az 5:5:3 arányt Nagy-Britannia, USA, Japán esetében kiterjesztette a cirkálókra és a torpedórombolókra is. A tengeralattjárók esetében a három hatalom között egyenlő arányt állapítottak meg. Franciaország és Olaszország között nem jött létre megegyezés, mert Olaszország a francia flottával egyenértékű haditengerészeti erőre tartott igényt, amibe a franciák nem egyeztek bele.

3. Kilenchatalmi szerződés Kínáról (1922. február 6.):

a szerződést aláíró hatalmak – az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Olaszország, Japán, Hollandia és Portugália – elismerték Kína szuverenitását, függetlenségét, területi és igazgatási épségét, de nem helyezték hatályon kívül a korábban Kína rovására kötött egyenlőtlen szerződéseket. A kilenchatalmi szerződés lényeges eleme a „nyitott kapu” elvének kimondása, azaz annak szabályozása, hogy valamennyi nemzet kereskedelme és ipara Kína egész területén egyenlő előnyöket élvezhet. Az USA lehetőséget kapott arra, hogy Nagy-Britanniával és Japánnal azonos feltételek mellett hatoljon be versenyképes termékeivel a kínai gazdasági életbe. A kilenchatalmi szerződést Japán 1931-ben a Mandzsúria és 1937-ben Kína belső területei ellen indított támadásával megszegte.

Hát mi most tanultuk nemrég, de nem biztos, hogy erre gondoltak. Időpontot nem tudok, de Churchill és Roosevelt volt jelen, és megegyeztek, hogy az európai hadműveletek élveznek elsőbbséget(II. világháború vége), ezért Angliát és a Szovjetuniót támogatja az USA. A támogatás formája kölcsönös bérlet, amellyel teherautókat, fegyvereket, dzsipeket adnak, de a háború után vissza kell fizetni.

Remélem, tudtam vele segíteni!