Ki volt/mit tett ez az amerikai egészségbiztosító cég vezérigazgatója hogy lelőtték és ennek örülnek az amerikaiak?

Gondolom nem fizettek, vagy legalábbis nem időben valakinek egészségügyi kezelést, aki ezért meghalt és egy hozzátartozó így állt bosszút.

"A vállalat reputációja valóban megosztó, a Times of India azt írja, Thompson vezetése alatt a biztosító a beérkező igények 32 százalékát elutasította, ami nagyjából a duplája a szektor más cégeihez képest. A lap szerint sokak számára pénzügyi nehézségeket okoztak a cég módszerei, vannak, akik ezért nem kaphattak időben megfelelő kezelést. "

"A New York-i rendőrség csütörtökön közölte, hogy üzeneteket azonosítottak a töltényhüvelyeken, amelyben szerepelnek a „delay” (késleltet) és a „deny” (megtagad) szavak. Ezek feltehetően arra utalnak, hogy az egészségbiztosítók gyakran megtagadják az egészségügyi költések megtérítését az ügyfeleknek, vagy késleltetik azokat."

[link]

#4. Végül nem tudott...nagyon érdekes volt, szerintem elképesztően "ügyesen" csinálta. Az a kameratudat, a szellemfegyver, a bicikli, a Central Parkba menekülés...látszott, hogy nem egy egyszerű hülyegyerek, hanem kifejezetten intelligens és jó tervező. Még egy pár dolog hiányzott a teljes profizmushoz. Pl. az arcvonásait, kifejezetten a szemöldökét takaró arcprotézis, kézre húzott nylonzacskó (hogy a gyenge minőségű kamerafelvételeken úgy látszódjon, mintha szabadon lennének a kezei, ám ujjlenyomatot mégse hagyjon), illetve látva az egyéb részleteket, szinte biztosra vettem, hogy a Starbucksba sem saját kedvére ugrott be. Ravasz lett volna, ha mondjuk a szállásán vagy máshol a városban talált vizespalackot és csokipapírt gyűjtötte volna össze, majd látványosan megvásárolta volna ugyanazokat a termékeket (azt a látszatot keltve, hogy azokat ő fogyasztja el), majd eldobja a nála lévő üres csomagolásokat, amelyeken nem az ő ujjlenyomata, hanem valaki másé van.

Ami egyértelmű hiba volt:

- A lövészet nem kellő mértékű gyakorlása: nem a fegyverre gondolok, amit minden lövés előtt igazítani kellett (azzal pont nincs gond), hanem a beállásra például és a közte és áldozata közti távolságról. Sokat tehetett volna még azért, hogy ne lehessen olyan könnyen kizárni, hogy kapott-e kiképzést (pl. terpesz nagysága, melyik lábára helyezi testsúlyát, de persze ezekre elképesztően nehéz csak úgy odafigyelni élete legstresszesebb másodperceiben).

- A taxizás. A taxiban készült fotó vált az egyik legerősebb eszközzé, hogy el tudják kapni. Persze ezt is megértem, iszonytató teher lehet menekülni, és közben viszonylag nyugodtnak látszani, hogy ne hívja fel magára a figyelmet az ember.

- Hogy túl hamar kijött a fényre. A menekülés 6. napján már egy McDonald'sban eszik, az egyik dolgozó felismeri, végül elkapják. Nagyon nagy hiba, ennyi idő alatt még az egész országot érdekli a téma és nagyon könnyen felismerhető, ha van róla felvétel.

Érdekes kérdések:

- Mi van a biciklivel? Vajon tudta, hol tegye le, ahol szinte azonnal eltulajdonítják?

- Az egyik felvételen látszólag telefonál...ha igen, mi van a telefonnal és kivel beszélhetett (a gyilkosság előtt hónapokig izoláltan élt, a rokonai és a barátai sem tudták, hogy mi van vele)?

- Honnan tudhatta biztosra, hogy Brian Thompson pontosan mikor fog ott elsétálni, ahol várt rá, és honnan tudhatta, hogy egyedül lesz? Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a gyilkosságot biztosan nem tudja elkövetni, amit minimum hetekig, de inkább hónapokig tervezett, erős érv tehát, hogy biztos infókkal kellett, hogy rendelkezzen. A konferencia programja nyilvános volt, még talán azt is megtippelhette, hogy a CEO korán fog érkezni, hogy készüljön az előadására, de még így is: honnan tudta, hogy pontosan milyen korán? Elvégre nem órákat várt rá a járda mellett az autók között állva, hanem csak kb. 15 percet. Honnan tudta, hogy melyik irányból érkezik majd áldozata és melyik bejárat felé tart majd?

Egyébként nagyon sajnálom a történteket. Nem támogatom senki agyonlövését, főleg nem a nyílt utcán. Ugyanakkor ezt a fiatalembert is nagyon sajnálom. Éltanuló, Borostyán Ligás, mérnök, átlagon felüli intelligenciával. És mindez most megy a kukába, mert ezt az utat választotta magának. Feltehetően valamilyen küldetéstudatból, ami azért ijesztő, mert ő ezt a saját szemszögéből ENNYIRE fontosnak tartotta. Gondoljunk bele, hányszor gondolnánk meg magunkat út közben, még ha kezdetben úgy is döntünk, hogy egy hasonló tettre adjuk a fejünket! Milyen érzés lehet napokig, hetekig, hónapokig úgy élni, hogy erre készülünk? Rejtőzködve, titkolózva, csak magunkban...aztán a befejezés napján hajnalban felkelni és elindulni a sötét hidegben, és egyszer sem meggondolni magunkat. Tudni, hogy bár könnyű lenne összeroppanni egy ilyen kockázatos művelet súlya alatt, mégis brillírozni kell, különben mindennek vége. És mi van, ha a közvélemény szemében nem lel támogatásra, csak egy megvetett gyilkos lesz? Elvégre tudni ezt sem tudhatja előre, legfeljebb remélheti. Ezen kívül tényleg el kell hinnie, hogy megúszhatja, hogy elmenekülhet (ennek persze némileg ellentmond a manifesztója, és hogy megtartotta a gyilkos fegyvert is), de ezt sem tudhatja biztosra, hogy sikerülni fog...a világ legjobban bekamerázott városában készült elkövetni a gyilkosságot, én pl. biztosan nem hittem, hogy 2024-ben nem fogják elkapni az elkövetőt szó szerint percek alatt akár, elvégre nem 1920 van már. Milyen lelki állapotba kell eljutni ehhez?