Mikor kezdődött el ez az erőltetett kereszténykedés bizonyos országokban?

# 11

Egyetemi szinten tanultam történelmet.

A Római Birodalomban nem voltak vallásháborúk.

Egy példát sem tudtál felhozni, ami nem csoda, mert meg nem történt eseményekre nem is lehetne.

12, fél perc alatt találtam meg, amit szerettél volna.

Szivesen.

# 13

Viccnek is gyenge próbálkozás. 😀

Csak direkt nem írod meg, ugye? 😀 😀 😀

Lássuk csak: Örményországban 300 körül (III. Tiridates), a Római Birodalomban 380-ban (Theodosius, Thessaloniki Ediktum) Magyarországon 1000 körül (Szent István), az USA területére meg már eleve vallási alapon vándoroltak be az első angol bevándorlók, azaz 1607-től, Jamestown megalapításától.

A vallást minden politikai erő igyekezett mindig is kihasználni, mint egy további hatalmi és befolyásolási csatornát.

12: Eleve vallásháború miatt fogalmazták meg a Thesszaloniki Ediktumot 380-ban, hogy visszaszorítsák az arianusokat, ahogy magában a szövegben is megfogalmazták:

"Elrendeljük, hogy akik követik ezt a törvényt, vegyék fel a katolikus keresztények nevét. Ami a többieket illeti, úgy gondoljuk, hogy őrültségük és téveszméik miatt az eretnek tanokhoz fűződő gyalázkodás érinti őket, hogy kis csoportjaik nem érdemelik meg az egyházak nevét, és hogy először az isteni bosszú, majd olyan büntetéssel, amely a mennyei döntésnek megfelelően kezdeményezünk. Adott a márciusi napok előtti harmadik napon, Thesszalonikiben, Gratianus Augustus ötödik konzulátusa és Theodosius Augustus első konzulátusa alatt. "

# 16

Olvasd már el legalább az egyetemi tortenelem jegyzet vonatkozó fejezetét, hogy ne halj meg hülyén.

Havas – Hegyi – Szabó: Római történelem. Bp. 2007

A katolikus-ariánus konfliktust a Római Birodalomban nem tekintik a történészek "vallásháborúnak".

Kr.u. 380 előtt hol csatáztak a katolikusok és az ariánusok, ha már szerinted vallásháború volt? 😀 😀

Sehol, mert nem volt valláshaború.

# 16

Semmiféle történelmi szakirodalom nem nevezi valláshàborúnak a katolikus-ariànus konfliktust a Római Birodalmon belül.

Láss erre vonatkozóan például olyan történettudományi alapmüvet, mint Meyendorff: Birodalmi egység és keresztény szakadások.