Ha II. Lajos nem esik el Mohácsnál, akkor is trónra kerültek volna a Habsburgok?

Ha II. Lajos nem halt volna meg a mohácsi csatában 1526-ban, a Habsburg-dinasztia trónra kerülése Magyarországon valószínűleg késlekedett volna, de nem feltétlenül kerülhető el hosszú távon. Az események azonban másként alakultak volna, és az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:

1. II. Lajos és a Jagelló-ház helyzete

II. Lajos, a Jagelló-dinasztia tagjaként, egyszerre volt Magyarország és Csehország királya, így halála után mindkét trón sorsa kérdésessé vált. Ha életben marad, és sikerül stabilizálnia a belső és külső helyzetet, lehetősége lett volna hosszabb időre megerősíteni a Jagelló-dinasztia hatalmát. Ugyanakkor a Jagelló-ház már a mohácsi csata előtt is gyenge helyzetben volt:

Gyenge királyi hatalom: II. Lajos uralkodása idején Magyarország királyi hatalma már jelentősen meggyengült. A főnemesi családok, mint a Szapolyaiak és más hatalmas magyar főurak nagy befolyással bírtak, ami megnehezítette a központi hatalom konszolidációját.

Török fenyegetés: A törökök fokozatosan előrenyomultak a Magyar Királyság területén, és a birodalmat továbbra is fenyegetésként jelentették volna II. Lajos uralkodására. A Mohács utáni történelmi események (Buda eleste 1541-ben) arra utalnak, hogy a törökök fenyegetése továbbra is jelentős maradt volna.

2. Habsburg-dinasztia politikai kapcsolatai

A Habsburgok trónra kerülése részben II. Lajos halálának következménye volt, mivel Lajos felesége, Habsburg Mária, és annak testvére, I. Ferdinánd, a Habsburg-család befolyását biztosította Közép-Európában. Ha II. Lajos életben marad, a Habsburgok befolyása továbbra is jelentős maradt volna, mivel:

Családi kapcsolatok: II. Lajos felesége Habsburg Mária volt, így ha Lajos életben marad, a Habsburgokkal való szoros családi kapcsolat valószínűleg erősödött volna. A Jagelló-Habsburg családi szövetség fennmaradt volna, ami megteremti a lehetőséget arra, hogy a Habsburgok később, akár békés úton, megszerezzék a magyar trónt.

Német-római császárság: I. Ferdinánd (II. Lajos sógora) már a német-római császár egyik fő hatalmi szereplője volt, és a császári cím a Habsburg-dinasztia politikai erejét biztosította. Ez a birodalmi befolyás megerősítette volna Magyarországon is a Habsburg-érdekeltségeket, különösen a török fenyegetéssel szembeni védelmi együttműködés terén.

3. A belpolitikai helyzet Magyarországon

Főnemesi érdekek: Magyarországon a mohácsi csata után belső politikai megosztottság alakult ki, és két jelentős jelölt volt a magyar trónra: I. Ferdinánd Habsburg és Szapolyai János. Ha II. Lajos nem hal meg, ez a megosztottság esetleg nem alakult volna ki ilyen formában, de a főnemesi érdekek közötti konfliktus továbbra is fennállt volna. A főnemesek, mint a Szapolyai család, valószínűleg továbbra is megkísérelték volna saját hatalmukat növelni.

Törökellenes politika: II. Lajosnak szembe kellett volna néznie a török fenyegetéssel, és valószínűleg külső szövetségeseket kellett volna keresnie, így a Habsburgokkal való szorosabb kapcsolat fenntartása stratégiai érdek maradt volna. A török előrenyomulás ellen folytatott harcok a Habsburgokkal való katonai együttműködést igényeltek volna.

4. Hosszú távú kilátások

Még ha II. Lajos életben maradt volna is, és a Jagelló-dinasztia megőrizte volna a trónt néhány évtizedre, a Habsburgok hosszú távú trónra kerülését nehéz lett volna elkerülni. A Habsburg-dinasztia európai politikai és katonai ereje, valamint a családi kapcsolatok révén valószínűleg megteremtették volna a feltételeket ahhoz, hogy később, akár öröklési úton, akár politikai vagy katonai eszközökkel megszerezzék a magyar trónt.

Összegzés

Ha II. Lajos nem esett volna el Mohácsnál, a Habsburgok trónra kerülése valószínűleg nem történt volna meg azonnal. Azonban a Habsburgokkal való szoros családi és politikai kapcsolat, valamint a török fenyegetés miatt a Habsburg-dinasztia valószínűleg hosszabb távon mégis megszerezte volna a magyar trónt, akár békés, akár konfliktusos úton. Mohács csupán felgyorsította ezt a folyamatot.

# 1

Ugyanerre a következtetésre, a Habsburgok magyarországi trónra kerülésének elkerülhetetlenségére jutott több neves magyar történész, mint Szűcs Jenő (1928-1988) és Pálffy Géza (1971-) is.

[link]

Lásd: 5-41. o.