Hasonló az USA és Kanada politikai rendszere?

Kedves kérdező!

Alapvető különbségek vannak.

USA:

Prezidenciális szövetségi köztársaság, ahol a végrehajtó hatalom feje az elnök.

Kanada:

Alkotmányos föderatív parlamentáris monarchia, az uralkodó III. Károly király, a végrehajtó hatalmat a miniszterelnök vezette kormány gyakorolja. Kanada berendezkedése alapvetően a brit parlamentáris rendszert követi, az uralkodó személye közös Nagy-Britanniával és a többi nemzetközösségi monarchiával (Ausztrália, Új-Zéland stb).

Mindkettő föderális állam. Kanada provinciákból, az USA államokból áll.

Az USA köztársaság, politikai rendszerük három, egymástól elválasztott és egymást ellenőrző hatalmi ágból áll:

A törvényhozó hatalom (Kongresszus) kétkamarás, a Képviselőházat kétévenként újraválasztják, a Szenátusnak viszont mindig csak egy részét ugyanígy. Mindkét ház tagjai kezdeményezhetnek törvényeket és nem lehetnek tagjai az elnöki adminisztrációnak, és nem lehet előrehozott választásokat kiírni.

A Képviselőház kizárólagos joga az impeachment, a költségvetési törvények kezdeményezése. A Szenátusnak is el kell fogadnia a Képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokat / határozatokat, ill. a szenátus hagyja jóvá az elnök kinevezéseit.

A végrehajtó hatalmat az elnök és a neki alárendelt adminisztráció gyakorolja. Minden Kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot jóvá kell hagynia az elnöknek, vétó esetén csak a Kongresszus újbóli kétharmados határozata esetén lesz törvény a törvényjavaslatból. Az elnök kezdeményezi egyes bírák, tisztviselők kinevezését, ez a szenátus jóváhagyásával lép hatályba. Az elnök rendeleteket hozhat, de ezek alá vannak rendelve a törvényeknek, és a bíróságok felülbírálhatják. Külpolitikában, hadügyben nagyobb hatalma van. Kegyelmet is adhat.

A bírói hatalmat a bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság képezi, ez utóbbinak a megbízatása életre szól, tagjait - megüresedés esetén - az elnök jelöli és a szenátus hagyja jóvá. Egyfajta alkotmánybíróságként is funkcionál, bár a kinevezéseknek nem tisztán szakmai, hanem politikai tartalma is van.

-

Kanada parlamentáris monarchia, 4 részből áll: a Korona, a felelős kormány, a parlament és a bíróságok.

A Korona szimbolikus jogforrás, a brit uralkodó testesíti meg, akit a főkormányzó képvisel. Őt a brit uralkodó az aktuális miniszterelnök javaslatára nevez ki. Szentesíti automatikusan a törvényeket, kinevezi a kormányt a parlamenti többséget alkotó pártvezető javaslatára, egyéb tisztviselőket is.

A Parlament kétkamarás, az alsóházat választják, a felsőház tagjait kinevezi a főkormányzó a miniszterelnök javaslatára.

A tényleges hatalom az alsóházé. Az alsóházi többséget bíró párt vezetője a miniszterelnök. A kormány tagjai általában választott képviselők is az alsóházban, így többnyire a kormány terjeszt elő törvényjavaslatokat. A kormánynak felelni kell az ellenzék kérdéseire. A kormány a parlament bizalmától függ, amit megvonhat bármikor. A parlamenti ciklusnak van határa, de a miniszterelnök kiírhat előrehozott választásokat is, ilyenkor a főkormányzó a kormányfő javaslatára feloszlatja a parlamentet.

A felelős kormány hatalma a törvényhozásból származik, de az uralkodó jogköreit is bírja (pl parlament feloszlatása, nemzetközi szerződés aláírása, hadüzenet, kinevezések), és ezeket a főkormányzó elrendeli a kormány javaslatára.

A kanadai Legfelsőbb Bíróság tagjait kizárólag szakmai alapon jelölik (az USA-ban ennek politikai tartalma is van), és ezeket a jelölteket terjeszti a miniszterelnök a főkormányzó elé, aki ezeket kinevezi.

-

Tehát az USA-ban jobban fékezik egymást a hatalmi ágak, de pl. ez abba is kerülhet, hogy elnök akarata ellenére nem tudja keresztülvinni a politikáját, ha azt a Kongresszus nem fogadja el. Kanadában könnyebb kormányozni, de ehhez a hatalomhoz politikai kultúra is kell, ami ott megvan.