Jugoszlávia idején tényleg nem volt jelentős a szerbek Szlovéniába való vándorlása?

Nem.

1. Szlovénia nem volt vonzó vendégmunkásoknak, mert Ljubljana egy kis vidéki város volt Jugoszláviában. Nagy volumenű ipari beruházások soha nem voltak Szlovéniában.

2. Minden amit ott lehetett kapni az ugyanúgy elérhető volt Belgrádban ugyanazért a fizetőeszközért.

3. A szlovének katolikusok voltak, a szerbek meg ortodoxok.

Gondolom, fiatal vagy, nem sokat tudsz az egykori Jugoszláviáról.

A Tito vezette Jugoszlávia nem kötelezte el magát a Szovjetunió felé, semleges maradt a felbomlásig, és annak voltak a többi szocialista országgal szemben előnyös politikai, és gazdasági következményei.

Jugoszlávi határai nyitva voltak nyugat felé, ott nem volt vasfüggöny az állampolgárok szavad utazhatták, munkát vállalhattak nyugaton, és nyugati cégek is jelen voltak Jugoszláviában.

Kisebb népmozgás volt az országon belül, de azért nem volt az jelentős, mert különösebb gond nélkül vállalhattak munkát nyugaton, és vállaltak is, nem volt értelme az országon belüli népvándorlásnak, az NSZK, Franciaország, és a többi kapitalista ország vonzóbb volt, és nem is volt akadálya az ingázásnak, ingáztak is tömegesen, az utakon tényező volt a jugoszláv vendégmunkások mozgása.

A nacionalizmus mindig is probléma volt a soknemzetiségű országban, amíg Tito élt addig tudta azt kezelni, a halála után nem sokkal kitört a dél-szláv háború, és széthullott az ország.

Szlovénia azért is tudott gyorsan kilépni a konfliktusokból, mert ott viszonylag kevés nemzetiségi élt a szlavónok között, akiknek a kisebbségi jogait el is ismerte az állam.

Amúgy nyelvi okai is voltak. A szlovén nyelv kb félúton van a horvát és a cseh között, a kölcsönös érthetőség a szerb-horváttal kb 60-65% között van. A mai Ausztria területén létezett egykoron az a köz-szláv nyelv, melynek északi dialektusaiból a cseh, déli dialektusaiból a szlovén alakult ki.

Valamint Szlovénia hiába volt fejlettebb, egy kis lakosságú országról beszélünk, kevés lehetőséggel, a legtöbb munkalehetőség az építési szektorban volt akkoriban, oda pedig vendégmunkások mentek Jugoszlávia más területeiről, akik a munka elvégeztével haza is mentek. Horvátországgal és Boszniával ellentétben Szlovénia területén soha nem éltek nagyobb létszámban szerbek. Macedóniában sem, csak ott még ipar se volt.