Mi a véleményed az Amerikai nemzetről és kultúráról?

3-as

Én személy szerint nem érzem szükségét annak ,hogy kifejtsem az Amerikai kutlúrát ,mert minden csapból az folyik.

Ha megnézel egy amerikai filmet már az önmagában elmondja a lényeget.

Kis túlzással ,de ez van.

,,Kérdező, mit jelent az amerikai nemzet ?"

Az a baj ,hogy ha még kitudnám fejteni is nagyon sok mondatból állna.

Egyszerűen egy nemzetett nem lehet szavakba tölteni.

Akár Magyar,Angol,Amerikai,Francia legyen szó erre csak egy könyv képes illetve egy nagyon jó történész és író.

Ezért én szeretném azt kérni tőletek ,hogy csak olyan írjon ide aki ismeri esetleg tudja ezeket a fogalmakat ,mert ez tényleg nagyon hosszú!

5-es

Az amerikai kultúrához tartoziki pl:

Fontosabb szövetségi ünnepek

Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönthet. Minden államban érvényesek. Ezeken a napokon az elnök beszédet tart, de nem feltétlenül jár munkaszünettel.

Állandó dátumú szövetségi ünnepek

• Újév – január 1. – Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Time Square-n a visszaszámlálás. Amikor ugyanis a New Years’s Ball névre hallgató labdát leengedik december 31.-én, a január 1.-re való átlépés történik a New Year’s eve, azaz az új év éjszakája.

• Függetlenség napja – július 4. Ez a legnagyobb ünnepnap az amerikaiaknak, hiszen ezen a napon alapították meg az Államokat. Igyekszenek úgy összehozni, hogy több napból álljon. Ilyenkor távolabbi rokonokhoz utaznak vagy csak a kertjükben hússütést rendeznek.

• Columbus napja – október 12.

• Veteránok napja – november 11.

• Karácsony – december 25. – Ezen a napon reggel bontják ki az ajándékokat (Boxing Day). Ahogy a filmekből is ismerjük a jelenetet, a gyerekek pizsamában ülnek a fa köré, és ekkor találják meg a fa alatt az ajándékokat.

Változó dátumú szövetségi ünnepek

• Martin Luther King születésnapja – január harmadik hétfője

• George Washington születésnapja – február harmadik hétfője

• Háborús hősök emléknapja – május utolsó hétfője

• Munka ünnepe – szeptember első hétfője

• Hálaadás napja – november negyedik csütörtökje

Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik hétfőre, vagy péntekre.

Egyéb ünnepek

• Apák napja – június harmadik vasárnapja

• Elnökök napja – február

George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született.

Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.

• Valentin nap – február 14., a szerelmesek napja

• St.Patrick’s Day – március

Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrick napja. A legnagyobb ünnepségeket New York-ban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

• Hazafiság napja – szeptember 11. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 2974 áldozatának emléknapja.

• Jack O’Lantern – Halloween – október 31. (Mindenszentek előestéje)

Valentin Nap

Szent Bálint napján (Február 14-én) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium_Romanum_Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból importált Halloweennek.

Halloween

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelyet elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja, és amelyet október 31-én tartanak.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow’s Eve, „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „szentek napja”).

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.

Hálaadás napja

A hálaadás (angolul thanksgiving) észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökjén, Kanadában pedig október második hétfőjén tartják.

Az első hálaadás története a hagyományok szerint

A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben Plymouth-hoz érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a vampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.

A hálaadás hagyományok szerinti történetének egyes részletei csupán az 1890-es és 1900-as évek elején alakultak ki, mikor az amerikaiakat megosztó polgárháború sebeinek begyógyítása és a nagyszámú bevándorló asszimilációjának megkönnyítése érdekében az amerikaiak igyekeztek megteremteni egységes nemzeti identitásukat.

A hálaadás szokásos ünneplése

Minden évben, hálaadáskor egy pulyka „kegyelmet kap” az elnöktől.

Az Amerikai Egyesült Államokban a hálaadás az egyik legfontosabb nemzeti ünnep. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora.

A vacsora hagyományosan legfontosabb eleme, a pulyka olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást néha „pulyka napnak” (Turkey Day, T-Day) is nevezik. Az ünnepi asztalon tradícionálisan szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, áfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab, illetve a sütőtöktorta.

Az ünnep az USA-ban a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi. A hálaadást követő pénteken hagyományosan igen nagy mértékű leértékelésekkel csábítják az üzletek a vásárlókat, és ennek hatására tipikusan ezen a napon a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ezen a napon játszanak három NFL, illetve számos egyetemi és középiskolai amerikaifutball mérkőzést is, ami tovább növeli a nap jelentőségét az amerikaiak számára.

[link]

Remélem ez elég támpontott ad a vélemény megformálásához ill az amerikai kultúra a zenét alapúlvéve inkább szubkultúrákról van szó ,mint egységről ,de persze vannak ünnepek amik minden államra ,szubkra kiterjed én ezt nevezem alap amerikai kultúrának.

8-as

,,egyre kevesebb dologban járnak valóban az élen"

Kifejtenéd bővebben?!