Nem kellene már elengedni Ukrajna kezét?

Se Putyintól nem kaptunk igéretet Kárpátaljára -legalábbis a saját elmondása szerint- és már Trámpli is az ukrán támogatások meghosszabitásáról beszélt.

Nem kötöttünk jó üzletet, szokás szerint.

#11

A rendszerváltáskor - amikor a SZU is felbomlott - minden exportot leállítottunk az oroszok felé, mert nem tudtak fizetni.

A németek, meg a többi nyugati állam pedig szállított hozomra, mondván egy ekkora állam előbb vagy utóbb de fizetni fog.

Ők szereztek piacot a termékeiknek, mi pedig elvesztettük.

Ukrajna támogatása pont ilyen. Amit kapnak nem ingyen kapják, hanem előbb vagy utóbb bevasalják rajtuk a támogatók. Mi pedig kurucosan kimaradunk a dologból, aztán majd sír a szánk, mert az nagyon megy.

"Európa segíts, segíts, Európa segíts nekünk!

Ne engedd el kezünk hisz érted is vérezünk,

Hallgasd meg szavunk mi hozzád tartozunk!"

[link]

"Nem kellene már elengedni Ukrajna kezét?"

- Szerintem nem kellene.

"Vagy mennyi pénzt óhajt az EU beleönteni még abba a feneketlen kútba?"

- Amennyit szükséges ahhoz, hogy meg tudják magukat védeni.

[ma 07:47]: ""Amikor aláírtuk a trianoni békét, lemondtunk a területekről, innentől fogva az ajogos tulajdnosa, aki kapta."

Nem tehettünk mást. Egy rablás volt!"

- Hogy érted, hogy nem tehettünk mást? Harcolhattunk volna tovább. A törököknek nem tetszett a sevres-i béke, háborúztak még négy évet, és 1923-ban a lausanne-i béke alapján csak jóval kevesebb területet veszítettek el (így is elveszítették Irakot, Szíriát, Ciprust, de megtarthatták Anatóliát, Kelet-Trákiát, a Boszporuszt, valamint jelentős nagyvárosokat, Isztambult és Szmirnát). Szóval de, mi is háborúzhattunk volna tovább. Az akkori magyar politikum, Horthy és emberei úgy döntöttek, hogy a trianoni békediktátum aláírása jobb döntés. Hogy ebben mennyire az ország érdeke, mennyire személyes ambícióik, és mennyire a lehetőségeik vezérelték őket, azt nehéz megmondani. De akárhogy is, pont akkor volt egy másik ország, amelyik szintén óriási területeket veszített volna, nem tetszett neki, nyomta tovább, és végül kevesebb (bár még mindig jelentős) területet veszített. Tehát szerintem volt más választás, csak mi nem úgy döntöttünk. A "mi"-t úgy értem, hogy mi, magyarok, nyilván nem személyesen te vagy én.

[ma 07:54]: ""Amikor aláírtuk a trianoni békét, lemondtunk a területekről"

Csak te. Én semmi ilyesmit nem írtam alá."

- Cuki, hogy az "aláírtuk"-at személyesen értelmezed, nem pedig politikai közösségként. Akkor ezen a ponton felhívom becses figyelmedet, hogy a tiéd személy szerint a büdős életben nem volt Kárpátalja, így konkrétan a te aláírásodra a világon semmi szükség nem volt. És remélem, olyanokat se mondasz soha, hogy a "miénk volt" - merthogy soha nem volt a tiéd.