Oroszország terrortámadásokra készülhet Európa ellen? Ez casus belli lehet egy Ukrajna melletti beavatkozásra is?

Nyugati fegyverekkel, nyugati kezelőszemélyzet (volt katonák, akik most védelmi szférában tevékenykedő vállalkozásoknál szerződésesek) orosz létesítményeket támadnak. Orosz civilek halnak meg akkor is, amikor orosz olajfinomítót rakétáznak.

Természetesen egy olajfinomító valóban a hadseregeket is ellátja üzemanyaggal, kenőanyagokkal.

De erre válaszul fegyver és lőszer gyártó üzemeket támadni egy fokkal visszafogottabb lépés.

Arra az oroszok is figyelnek, hogy a szabotázs akciók végrehajtója ne fegyveres szervük aktív állományába tartozó személy legyen. De azt már nem is akarják titkolni nagyon, hogy ezekhez minden mást állami szerveik közreműködésével biztosítanak.

"Lord Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan használja a brit fegyvereket, és ragaszkodott ahhoz, hogy joga van orosz területen lévő célpontokra csapást mérni."

[link]

A 2,5 millió dolláros brit Storm Shadow cirkálórakéták kezelőszemélyzete egészen biztosan továbbra is brit katonákból fog állni. Jogilag persze el lehet játszadozni azzal, hogy ők éppen nem tartoznak a brit fegyveres erők kötelékébe, hanem akár ukrán katona jogállásúak, önkéntesként csatlakoztak.

A hidegháború alatt ilyen volt egy tipikus GRU akció:

"Ez alkalommal is ilyen megbízatást kaptam. Piknikre indultam a hegyekbe. Nem épp a legjobb időpontot választották ki piknikre, annyi szent, az időjárás korántsem kedvezett, de föl kellett mennem valami ürüggyel a hegyekbe. Ha netalántán elkapnak, kihajítanak az országból, valami hihetőbb sztorit találok ki. De Nagy-Britanniában, például, szinte egyáltalán nem zargatják a kémeket, az Egyesült Államokban szintén, és hát a többi nyugat-európai országban sem bánnak rosszul velük. Nem volt hát szükség valami bonyolult, nagy gonddal kiagyalt történetre. Piknik – ez bőven megfelelt. Tudomásom szerint ugyan az emberek igen ritkán mennek piknikezni egymagukban, de hát istenem.

Kit érdekel, mit csinál egy szovjet diplomata a munkaidejében? A kocsim csomagtartójában egy RPG-7-esként ismert tankelhárító aknavető lapult öt lövedékkel. Gondosan be volt csomagolva, s egy rejtekhelyen ki kellett tennem. Az aknavető hat kilót nyomott, minden akna két kilós volt – plusz még a csomagolás. Összesen vagy húsz kilót nyomott a hosszúkás, szürke csomag. Fogalmam sem volt, kinek kellett a fegyver. El kellett rejtenem a hegyekben, egy olyan helyen, melynek felkutatására már előzőleg ráment hat napom. Valaki valahol majd átadja valakinek a rejtekhely leírását, az azonosító jelzések listájával egyetemben, ezek alapján nem lehet eltéveszteni. A címzett csak akkor kapja meg ezt a leírást, ha az áru már a helyén lapul. Így, még ha be is akarna köpni minket a rendőrségen, nem tud. Mire kézhez kapja az utasításokat és odarohan, nekem már rég hűlt helyemet találja. Így rám, a diplomata rezidenciára, a szovjet katonai hírszerzésre, egyáltalán a Szovjetunióra a gyanú árnyéka sem vetődhet. Ott egy aknavető, mélyen beásva a kövek alá, ennyi. Lehet, hogy időtlen idők óta ott fekszik már. Sajnos, igaz, ami igaz, szovjet aknavető. Lehet, hogy az amerikaiak szerezték Vietnamban? Ők is eldughatták itt az Alpokban!

Ki a csodának lehet szüksége egy ilyen fegyverre? Fogalmam sem volt róla. Nyilván nem háborús időkre való tartaléknak szánták. Hosszú lejáratú tárolásra nagy konténereket használnak, ezt az aknavetőt épp, hogy csak becsomagolták. Ez azt jelenti, hogy valaki az elkövetkező napok egyikén fogja majd és elviszi. Az sem lehetetlen, hogy pár napon belül már használni is fogják. Másképp hosszabb időre csomagolták volna. Így ez meglehetősen veszélyes volt. A csudába is: lehet, hogy történelmi jelentőségű tettet viszek véghez? Lehet, hogy ez az aknavető megváltoztatja a történelem menetét, méghozzá egészen váratlan irányba? Az RPG-7-es elég nagy tűzerejű fegyver, könnyen mozgatható, kezelése roppant egyszerű. A Nyugaton az összes fejes golyóálló üveggel védi magát. De ha, mondjuk, RPG-7-essel kezdenék el lőni őket? Nem sok mindent tehetnének. Háromszáz méter a lőtávolsága. Micsoda kavarodás lehetne belőle! Kíváncsi voltam, kinek szánta a GRU? Kinek szánhatta azt az öt aknát? Egy államfőnek? Valami tábornoknak? A pápának? Ezzel a fegyverrel nagyobb dologra is lehet lőni, mint egy limuzinra. Egy természetvédő, például, kilőhet vele egy mérgesgáz tartályt, vagy tiltakozásképp megsérthet vele egy atomerőművet. Egy békeharcos esetleg célba vehet vele egy nukleáris robbanófejekkel teli szállítmányt és meghúzhatja a ravaszt. Bizonyára világszenzáció lenne belőle! Atomrobbanás azért természetesen nem lenne a dologból, de a sajtó úgy felfújná, hogy a Nyugat bajban lenne."