Pontot lehetne tenni a baathizmussal az arab világ bizonyos területein jelenlévő zavargások, polgárháborúk, terrorizmus, nyomor végére?

A baathizmus egy olyan ideológia, ami magába foglalja az antiimperializmust, tehát ellenez mindenféle kizsákmányolást, gyarmatosítást, kihasználást stb. Az arab világból kiűzné a mindenféle külföldi, elsősorban nyugati cégeket, amelyek igazából az olajért, meg a javakért települtek oda, emellett a külföldi országok katonai és politikai szerveit, valamint az azok által támogatott szervezeteket is kiutasítanák az arab területekről. Emellett része egy erőteljes pánarabizmus is, miszerint minden arabnak érdeke lenne egy egységes "Arabországot", "Arab Birodalmat" létrehozni. Ez egy egységes ország lenne, amit összeköt az arab kultúra és az arab nemzetiség, ugyanakkor az egyes területeknek lenne valamekkora önrendelkezése is. Szerintük előnyös lenne, ha az arab nép egyesülve létrehozna egy új, fejlett, erős és modern nagyhatalmat, egyesítve érdekeiket. Ebből fakadóan a hagyományos nacionalizmus is jellemzi őket, mivel nagyon fontosnak tartják az arab kultúra, nyelv, nemzet, hagyományok, szokások, történelem és egyéb értékek ápolását, illetve fenntartását. Erős hangsúlyt fektetnek arra, hogy ők egy egységes nép, egy egységes nemzet, nem pedig egymástól elkülönült területek lakói és törzsek tagjai. Határozottan fellépnek mindenféle nemzeten belüli ellentét ellen. Ellenzik a törzsiség alapján történő konfliktusokat, valamint a különböző arab országok közötti versengést, konfliktust, ellenzik a társadalmi osztályok közötti ellentéteket, a vallási fundamentalizmust, de még a többpártrendszerből fakadó pártoskodást és ellentétet is. Nagy erőt ölnének a kultúra és nyelv ápolásába, valamint visszaállítanák azt a kulturális virágzást, mint ami a középkori Arab Birodalmat jellemezte. Jellemzi emellett a szociális érzékenység és az antimarxista szocializmus is, aminek tükrében tiszteletben tartják a magántulajdont, elutasítják annak mindenféle elkobzását, az osztályharcot, a magántulajdon megszüntetését, az állami antiteizmust, illetve vallásellenességet, ugyanakkor erős szociális hálót építenének ki, erősen védenék a fogyasztókat, az államnak erős beleszólást bizonyítanának a gazdaságba, az utakat, közműveket, vasutat, egészségügyet, oktatást állami tulajdonba helyeznék, erősen fejlesztenék és mindenki számára elérhetővé tennék, a szegényeket, a társadalom alsóbb rétegeit támogatnák a felzárkózásra, segítenék őket egy biztos élet felépítésében és nagy erőt ölnének a munkanélküliség, illetve hajléktalanság felszámolására. Egyetlen pártot hoznának létre, azonban azon belül sok irányzat létezne (arisztotelészi társadalomfilozófia: "Nem jó a csőcselék uralma"), éppen azért, hogy a pártok, politikai ellentétek se szülhessenek konfliktust, valamint azért, hogy egy nagyon erős vezetést fel tudjanak állítani, ami vigyáz a társadalom, gazdaság, közélet stb. rendjére, és arra, hogy azt senki ne tudja semmilyen szempontból megbomlasztani. Vallásilag semlegesek, a vallásszabadságot támogatják, ugyanakkor határozottan ellenzik a szektásodást és a fundamentalizmust. Betiltanának minden erőszakos vagy szektásodott vallási mozgalmat, ami akár a terrorizmushoz is kapcsolódhat. Ugyanakkor az iszlámot tisztelnék, mint az arab kultúra egyik égköve, illetve mint egy remek filozófiai és vallási táptalajt, irányzatot. Az arab kereszténységet is elfogadnák és támogatnák, mint ami hozzájárult az arab kultúrához. A fő ideológusok is hívő muszlimok, valamint keresztények voltak. Viszont határozottan és markánsan elválasztanák az államot a vallástól, éppúgy elvetnének mindenféle állami ateizmust, meg vallásellenességet, mint bármiféle muszlim vagy keresztény vallásra alapuló államot. Elleneznének mindenféle vallást és a politikát egyesítő törekvést.

Én egyébként támogatnám őket. Ha az Egyesült Államokban pár évtized alatt sikerült elhinni az ott élő embereknek, hogy ők egy egységes nép és ők egy nemzet, úgy, hogy az egyik angol, a másik francia, a harmadik német, a negyedik spanyol, az ötödik Afrikából behurcolt fekete, a hatodik norvég, a hetedik magyar-ír félvér, a nyolcadik meg kínai, akkor miért ne lehetne egy egységes országot megszervezni egy tényleg összetartozó népből? Pláne úgy, hogy érdekeiket egyesítve szinte a világ vezető hatalmai közé ugranának. Másrészt logikus, hogy az arab területek zavargásáért sok esetben nyugati, centrum országok a felelősek, és sok esetben "segíteni" sem érdekek nélkül mennek oda. Szerintem erre logikus válasz a gazdasági, politikai és katonai függetlenítés, valamint semlegesítés, pláne úgy, hogy történelmileg ezen országok közül rengeteg gyarmati státuszba csúszott. Norvégia és Svájc sem azért maradt kívül az Európai Unión, mert durcásak voltak, hanem mert az emberek megszavazták, hogy nem akarják, hogy gazdaságilag és politikailag egy nagyobb szervezet rájuk cuppanjon. Az egészséges nacionalizmus szerintem nélkülözhetetlen egy ország fennmaradásához. Gazdaságilag hozzám is közel áll a szociális érzékenység és a protekcionizmus, ami különösen nyerő olyan helyeken, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek hatalmasak. A valláshoz való egészséges hozzáállásuk is előnyös lehet olyan helyeken, ahol létezik vallási alapú terrorizmus. Bár én magam nem hiszek az elnyomásban, azt is aláírom, hogy logikus lépés (már az ókori rómaiak óta), hogy válság, zűrzavar esetén nem "demokráciázgatunk", meg "jogállamiságoskodunk", mivel ekkor az az előnyös, ha a hatalom és a vezetés erős, biztos és nem csúszik ki az ország a vezetés kezéből. Ha a helyzet megszilárdult, akkor már lehet moralizálgatni, meg egyéni jogokra adni.

Az egyedüli dolog, amit kifogásolok, az az arab többségű területeken élő nem arab népek kérdése. Ők lehetnek muszlimok és keresztények is. Ott vannak például a koptok (mint nép), az asszírok, az arámiak, a berberek stb. Nagy valószínűséggel az ő érdekeiket elsöpörné egy ilyen politika létrejötte. Szintén elvetem az anticionizmust is. Ami nehézkes lehet az két teljesen eltérő gazdasági szinten álló terület közötti ellentét kiegyenlítése.

Mit gondoltok? Egy ilyen szerveződés előnyös lenne?