A Kongói Demokratikus Köztársaság miért nem nagyhatalom a mérete ellenére?

Nagyhatalom abból az államalakulatból lehet, amelynek politikai/gazdasági elitje képes hosszú távú kormányzati stabilitást teremteni, majd ezt követően a rendelkezésre álló forrásokat képes ésszerűen felhasználni.

Nyilván általánosítás, de az afrikai országok vezetői között sokszor a saját családjuk/törzsük/klánjuk anyagi gyarapodása és saját hatalmuk bebetonozása az elsődleges cél, lásd éppen a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) korábbi elnökét, Mobutu Sese Sekot.

A teljesség igénye nélkül:

Jean-Bédel Bokassa Közép-Afrika császára

Idi Amin Dada Oumee ugandai elnök

Laurent-Désiré Kabila a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke

Jacob Zuma dél-afrikai elnök

Faure Gnassinge togói elnök

Ian Khama botswanai elnök

Teodoro Obiang Nguema Mbasogo Egyenlítői-Guinea elnöke

A méret az megvolna hozzá (kis országok nem szoktak nagyhatalommá válni), de az értékes területet mindig rossz gazdák uralják: a hatalmon lévők csak azzal törődnek, hogy saját zsebüket megtömjék, ellenben a nép le van ejtve, annak jólétére nem költenek, ahogy az ország gazdasági-politikai egységét megerősítő infrastruktúrára sem.

A YouTube-on egyébként sok érdekes videó van, amelyek a miértre világítanak rá, pl.: [link]

A nagyhatalom esetében a "nagy" nem a méretet, hanem a hatalmat jelöli.

#5

Nagy-Britannia egy viszonylag kis területű ország.

Spanyolország szintén.

Aztán mégis eléggé nagyhatalommá bírt válni mindkettő a maga idejében.

#6.: "Nagy-Britannia egy viszonylag kis területű ország.

Spanyolország szintén."

Tényleg, most hogy mondod! Én azért szeretném, ha Magyarország újra legalább Nagy-Britannia nagyságú lenne, legalább viszonylag.

#7

A Brit sziget kicsivel több mint kétszer akkora mint a mai Magyarország.

Nehogy már nagy területnek számítson.

#3

Ezt vitatnám.

Abesszinia vagy ahogy ma nevezik Etiópia egy viszonylag hosszú életű és stabil birodalom volt.