Putin nem önmaga paródiája azzal hogy terrorcselekménynek nevezi a Moszkva elleni dróntámadást, miközben minden nap rakétázza valamelyik ukrán várost?

Így is lehet nézni.

De az oroszok célja inkább az, hogy reflektáljanak Ukrajnára és a Nyugatra. Ott kezdték a városok bombázását terrorizmusnak bélyegezni. Most akkor az ukránok is terroristává, háborús bűnösökké váltak.

Egyébként csak a civil célpontok szándékos bombázása számít háborús bűncselekménynek, de ezt nehéz bizonyítani. Lehet, hogy van a közelben valami katonai vagy stratégiai civil célpont, ami a cél és a lakóházak, irodák találata csak hiba, járulékos veszteség.

De más esetekben is megfigyelhető a kettős mérce Oroszország és a Nyugat, NATO között. Amikor a NATO elszakította Koszovót Szerbiától, akkor a helyiek önrendelkezési jogát hangsúlyozták a nyugati nagyhatalmak, Oroszország (és Kína, India) viszont az államok szuverenitása, területi integritásának védelme, a határok sérthetetlensége mellé állt. Amikor Oroszország elszakította Dél-Oszétiát, Abháziát Grúiától akkor ugyanez ment csak fordított felállásban (hasonlóan aztán a krími népszavazáshoz).

A NATO 1999-ben Szerbiát a civil infrastruktúra (hidak, utak, olajfinomítók, erőművek, villanyhálózat) lebombázásával tudta lebénítani, megadásra kényszeríteni, de amikor 2022-ben Oroszország próbálkozott hasonló taktikával Ukrajna ellen, akkor már ezt elfogadhatatlannak mondták Nyugaton és most a nyugati vezetők szerint a civil infrastruktúra bombázása háborús bűncselekmény (viszont természetesen a NATO ilyen háborús bűnöseit nem kívánják felelősségre vonni).

A kazettás bombák bevetése is ilyen megosztó, kettős mérce figyelhető meg ezen fegyverek bevetésének megítélésében.

Ilyen a politika. Nem csak külpolitikában, hazai és más belpolitikában is gyakori a kettős mérce, elítélik, bírálják a másik felet, miközben ők is azt csinálják máskor. Ez így működik, mondhatni természetes dolog.

Kettős mérce a politikában? :OO

Ne b-ssz má', ilyet még soha nem láttunk!!

5. Jó olvasni az ilyen nagyobb ívű elemzést.

Ezért kell nem egy esemény alapján ítélkezni a politikában hanem sajnos évek évtizedek eseményei alapján összességében megítélni kinek mennyi sara van és mennyi van a számláján. Ami sajnos időt energiát követel ha valaki tisztességgel akarja csinálni.

Ha viszont ilyen távlatos írást adtál akkor el kell mondani hogy az eszközök és magyarázatok álláspont szerint változnak.

De pl. Szerbia Koszovói konfliktust nem a NATO indította ellenben az ukrán háborúnál Oroszország konkrétan a támadó fél. Szerbia fő szövetségeséről hallottál: ők is pont Oroszország. Megbújva a háttérből pontosan érdeke az oroszoknak Európában népek közötti viszályokkal bizonytalanságot kelteni ezzel gyengíteni az EU-t mint egyik fő ellenlábast.

Azt sem nagyon hallottam hogy a NATO genocídiumot követett volna el egy nemzet civil lakossága ellenében. Ami Ukrajnában az oroszok részéről elég jól dokumentált.

Valamint arról sem hallottam, hogy a NATO gyerekeket rabolt volna el szüleitől és vitt volna saját országaiba átnevelni. Ahogy az oroszok teszik ukrán gyerekekkel.

Ettől függetlenül sok fekália ragadt már nagyhatalmi státusza óta az USA-ra bőven nem kell félteni. De az is igaz, ahol fát vágnak ott hullik a forgács. És USA két rossz dolgot tehet egy háborús konfliktus idején, vagy tétlen marad, vagy beavatkozik. Bármelyikkel próbálkozik, kritikák tüzébe kerül.

#8

Igen, ezek megítélése vitatott, ellentmondásos.

Az 1999-es háborút viszont egyértelműen a NATO indította, ők voltak az agresszor, nem Jugoszlávia támadt a NATO-ra. A NATO ENSZ felhatalmazást sem kapott a bombázási kampányra.

2022-ben is egyértelmű, hogy Oroszország az agresszor, ők támadtak Ukrajnára.

A kettő között azonban valóban különbség, hogy Szerbiában, Koszovóban egy aktív polgárháború zajlott, míg a Donbaszban már egy befagyott konfliktus volt.

A népirtás megítélése is vitatott, Oroszország is vádolta népirtással Ukrajnát (részben ez is a háborús propaganda része volt az invázió megindítása előtt), Ukrajna is vádolja népirtással Oroszországot. Véleményem szerint, jogi szempontból egyik fél bűncselekményei sem minősülnek népirtásnak.

Azt az ügyet nem ismerem, hogy Oroszország gyerekeket rabolt volna el a szüleitől. Az logikus lépés, hogy a háborús zónából eltávolítják a gyerekeket, az USA is csinált ilyet a vietnami háborúban, Amerikába is vitték őket. Szerintem nem jellemző, hogy direkt elszakítják őket a szüleiktől örökre, de ezen történetek részleteit nem ismerem. Majd a nemzetközi bíróság ítél (úgy tudom Putyin ellen is ez miatt emeltek vádat), bár ezek nyugati bíróságok, gyakori a nyugati politikai befolyás, politikai ítélet.

Az USA részéről a katonai beavatkozás és a tétlenség, érdektelenség mellett más opciók is felmerülhetnek. Gyakorlatilag további lehetőség az is, amit most csinál: fegyverszállításokkal, pénzzel, kiképzéssel, hírszerzési támogatással segíti az egyik felet a háborúban. További lehetőség lenne, hogy a haderejének felvonultatásával, erős katonai fenyegetéssel próbál véget vetni a harcoknak, konfliktusnak, elrettenteni az ellenséget (ilyet is szokott csinálni). Az is felmerülhetne, hogy tárgyalásokba kezd és diplomáciai úton próbál véget vetni a háborúnak, belemegy valami kompromisszumba. Tehát sok féle lépés felmerülhet, de abban igazad van, hogy mindegyikbe bele lehet kötni, mindig lesznek elégedetlenek, bírálók a politikában.

9. ukrán gyerekek:

[link]