A Szovjetunió és Jugoszlávia igazából gyarmati rendszer volt?
A Szovjetunióban az orosz, míg Jugoszláviában a szerb nép dominált. A tagköztársaságokban a vezető tisztségeket főként orosz illetve Jugoszlávia esetében szerb nemzetiségű személy töltötte be, a politikai irányítás központja Moszkva = orosz tagköztársaság központja és Belgrád = szerb tagköztársaság központja volt. Továbbá az állam pénzügyeit is Moszkvából illetve Belgrádból irányították.
Ezek alapján a Szovjetunió és Jugoszlávia gyakorlatilag úgy működött mint orosz illetve szerb gyarmat? Az orosz népet szolgálta a belarusz, ukrán, türkmén, észt és a többi, a szerb nemzetiséget pedig a horvát, bosnyák és a többi.
Nem.
Amúgy Tito meglehetősen horvát volt.
Nem, a gyarmati rendszer az teljesen mást jelent. A gyarmati területek nem részei az országnak, nem egyenrangúak, csak függő területek.
A Szovjetunióban Oroszország, Belarusz, Észtország, Türkmenisztán... vagy Jugoszláviában Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország... egyenrangú volt, de nyilván az erőviszonyok, dominancia, a nagyobb tagköztársaságok, domináns nép felé érvényesült (főleg a hadseregen belül).
Erdélyre sem mondható, hogy Magyarország gyarmata volt Trianon előtt attól még, hogy a románok alulreprezentáltak voltak a hatalomban és magyar dominancia érvényesült, de Magyarország sem Ausztria gyarmata volt, habár ott volt a föderáció központja Bécsben és Magyarország nem volt szuverén.
Hasonlóan manapság az Egyesült Királyságban is angol dominancia van, Angliában van a főváros is, de ettől még nem igaz, hogy Skócia, Észak-Írország angol gyarmat. Az angol, brit gyarmat jelző sokkal inkább illik például a Pitcairn-szigetekre vagy Gibraltárra.
A Szovjetunió és Jugoszlávia nem tradicionális értelemben vett gyarmati rendszerek voltak, mivel mindkét esetben saját területi egységeik és nemzetiségeik voltak. Azonban mindkét országban jelentős befolyás volt a domináns nemzetiségek, azaz az oroszok és a szerbek kezében.
Az államapparátus és politikai irányítás valóban főként az oroszok és a szerbek kezében volt, és a gazdasági-politikai döntések is Moszkvából és Belgrádból származtak. Ez adott esetekben centralizált irányításra utal, ami hasonló lehet a gyarmati rendszerekhez.
Azonban fontos megjegyezni, hogy mindkét országban kialakult egyfajta szövetségi rendszer, ahol a tagköztársaságoknak volt némi önállósága. Emellett a Szovjetunióban a nemzetiségek számos esetben megtartották kulturális identitásukat és nyelvüket. Jugoszláviában is voltak önálló nemzetiségek, és a rendszer egyes elemei kisebb decentralizációt mutattak.
Ezért bár voltak hasonlóságok a gyarmati rendszerekkel, a Szovjetunió és Jugoszlávia összetett politikai entitások voltak, ahol a nemzetiségek és területi egységek közötti egyensúly folyamatosan változott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!