Európának szüksége van külföldről érkező munkaerőre, de ezt a problémát miért nem legális bevándoroltatással oldják meg?

A dolgoknak több vetülete van és mikor mi kerül az előtérbe.

Évtizedek óta foglalkoztak legális munkavállalók importjával nyugaton, ennek megvannak a költségei, az átfutási ideje, a kitaposott módszerei, azonban újabban ebbe belekavarnak a háborúk, a válságok, a menekült hullámok és ugye kérdés az, hogy ki minősül legális, vagy illegális menekültnek.

a humanitárius szervezetek igyekeznek lehetőleg minél több migránst ellátni, és ugye például Ukrajnából naponta tízezrek menekülnek el a háború elől.

Ebbe az országba például teljesen felesleges lenne nagy fáradtsággal, költséggel és dacolva az életveszéllyel - legális munkavállalókat toborzó irodákat működtetni, mi a fenének, amikor millió számra mennek maguktól is az adott nyugati országokba az ukránok, ráérnek ott kiválogatni őket, kit mire lehet használni.

Valami ehhez hasonló történik az Afrikából menekülőkkel is, ott is voltak háborúk, meg végül a nyomor elől menekülő is lehet menekült.

A németek például szeretik a rendet és szívesen maradtak volna a régi módszereknél, de az a lobby jelenleg a háttérbe szorul és nem ugrálnak túlságosan, mert a végeredmény az, hogy az ölükbe pottyan a rengeteg potenciális munkavállaló, akiknek a kordában tartása nem az ő dolguk.

Végül is nekik majdnem mindegy, hogy migránscsempészek, vagy munkaközvetítő cégek juttatják el a leendő munkásaikat hozzájuk fáradtságos munkával, aminek a tekintélyes hasznát le is veszik.

Az egyik módszer legális, a másik nem, de csak szőr mentén küzdenek ellene, mert nem akarnak saját emberbaráti szervezeteik ellen hadakozni - annyit nem ér az egész és a két módszer között nincs is akkora különbség, mert az illegális migráns is legálissá tehető, ha átesik az ehhez kialakított, az erre való procedúrán.

Hozzátenném még az előbbi (12.) válaszomhoz, hogy lényegében több érdekeltségi szintje van a dolognak.

A munkaadókat az érdekli, hogy legyenek munkásaik, az államigazgatási szerveket az, hogy betartsák a törvényeket, a humanitárius szervezeteket meg az, hogy minél több menekültön segítsenek és még ennek hátterében is vannak kisebb-nagyobb érdekeltségek, például a csempészmaffia és a jelenlegi állapot jön ki ebből, mert ugye a legnagyobb nyomást maguk a menekültek bocsátják az összes többire a hatalmas számukkal.

Fentebb már vázoltam, hogy nem egyforma mélységű a csempészet elítélése a különböző szervezetek által.

Lényegében egyes civil szervezetek, például a mentőhajók maguk is segítik az illegális migránsok továbbhaladását, vagyis ők szinte alig ítélik el a csempészetet, csupán talán az emberkereskedők bérét sokallják valamennyire.

A munkaadókat is alig érdekli milyen úton-módon tesznek szert olcsó munkaerőre, az emberjogi hatóságok meg gyakran mérlegelik a kisebb rossz és a nagyobb jó bekövetkeztét az ideológiájukban és mindezek nyomást gyakorolnak a törvényhozásra, hogy a törekvésük megoldást kereső legyen, így azok a három 'T' szerinti instrukciókkal látják el a rendőrséget, miszerint tiltani, tűrni, támogatni, így a végrehajtó szervek keze meg van kötve, akik valójában csak a csempészeket üldözhetik, meg próbálják kiszűrni a veszélyes elemeket, például a terroristagyanúsakat.

Nagyjából ez a helyzet és a migránsok ezt nagyon jól tudják.

Mellesleg csak nálunk hívják őket így, kint különböző más neveken illetik őket.

Mi magyarok elég értetlenül állunk ehhez és nem tudjuk mindezt megérteni, de a nyugati nemzetek több évszázadon keresztül kapcsolatban voltak már a migrációt kibocsátó népekkel, így egy volt birodalmi polgárukat képviselő arabot, vagy négert többre értékelnek a rasszizmus elmúltával, mint mondjuk egy kelet-Európai bevándorlót, de maguk a migránsok is el vannak telve a célország kultúrájával és itt nem csak arról van szó, hogy az iskolában Shakespeare-t, vagy Villont és Rousseau-t tanulnak, hanem egyebek mellett maga a nyelv is döntő a számukra, amit jól ismernek többnyire, de a kultúrkörnyezet a döntő, ki honnan érkezik és melyik európai ország a célja.