A görögökben nem égett a nacionalizmus 1832 előtt?

Igazából sokáig a görögök jobban utálták a katolikus nyugati országokat mint a muszlim törököket. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a keresztes seregek 1204-ben kifosztották és elfoglalták Konstantinápolyt, és több évtizedre megszüntették a Bizánci birodalmat, aminek a helyén nagyrészt katolikus államok jöttek létre, amiben a görögök erősen el voltak nyomva főleg vallási tekintetben. Ez a katolikus elleneség a XV. századra olyan erős lett, hogy a bizánci társadalom nagyrésze inkább hajlandó volt elfogadni a török uralmat, minthogy elfogadják a katolikus és az ortodox egyházak egyesülését, ami a nyugatról érkező törökök ellen való segítség ára lett volna. Ahogy egy bizánci politikus, Loukas Notaras nagyherceg mondta: ,,Inkább a török turbán mint a pápai tiara".

Meg a törökök uralom alatt a görögök egész jól életek: szabadon gyakorolhatták az ortodox vallásukat, a görögök lettek az örmények mellet az Oszmán-birodalom másik jelentős kereskedő népe, illetve pl:. II. Mehmed szultán Konstantinápoly elfoglalása után több bizánci nemest is adminisztratív pozíciókba helyezett. Meg az Oszmán uralom annyira jobb volt a görögök számára mint a katolikus iga, hogy mielőtt II. Szelim szultán 1570-ben elfoglalta a Velencei köztársaságtól Ciprust, azelőtt az ottani görögök képviselői könyörögtek Szelimnek hogy tegye ezt meg.

Tehát a görögök egész jól elvoltak az Oszmán birodalomban, igazából csak a XIX. század elején a nacionalista eszmék terjedésével jelent meg a független Görögország gondolata, és ekkortól romlott meg a görög-török viszony is.