Sztálin hogy intézné el az Ukrán helyzetet Putyin helyébe?

Progizo.

A második világháborúban az Ukránok is a Szovjetekhez tartoztak, és ők is Keletiek voltak. És az elkövetkező 50 évben is.

Most az Ukránok Nyugatiak lettek ? :)

Ami a felszerelkezést illeti, a kilőtt / elhagyott Ukrán felszerelés zöme régi Szovjet cucc, nem Nyugati technika. Mert itt-ott látni tüzérségi eszközöket, meg M113-as csapatszállítót kilőve, de a nagy része még T-64 / 72 / 80, BMP-1,2, BTR-80 stb.

Nem pedig Leopárd 1 / 2 / M60 Patton / M1 Abrams / M2 Bradley / Challenger.

A HIMARS is csak június 23-án érkezett meg, mégis azelőtt a D-20 / Grad / 2Sz19 Mszták lőtték szét az Orosz konvojokat.

Akkor most ócska, untermensch fegyverekkel csépelik egymást az Oroszok és Ukránok ?

Progizo

A Keleti fronton csak addig voltak fölényben a Németek, amíg BT-7 / T-26 / T-60/70/80 és T-28-as harckocsikkal találkoztak. Amikor jöttek a KV-1-esek és a T-34-esek, lefagyott az önelégültség az arcukról a Pz III-asaikkal és Pz IV-eseikkel. Ezekre lett a válasz a Tigris, és a Párduc. A Párducnak két formaterve volt, az egyik a T-34-es szolgai másolata, a Daimler-Benz-é, a másik a MAN-é, de közös elv, utasítás volt, hogy döntöttnek kell lennie a teknőfrontnak, mint ahogy a T-34-esnél tanultak.

Akkor ott vannak a Joszif Sztálin harckocsik, azoknak a csúcsa a JSz-3-as volt, ami lekéste a világháborút, de volt lehetősége bizonyítani a Hidegháborúban.

Fejlesztgették még a T-44-est is, ami a VH végére lett kész, de technológia demonstrátor volt.

És kevéssé ismerten nem csak a Németeknek volt a Sperber / Uhu / Falke infralámpájuk, hanem a Szovjetek is tőlük teljesen függetlenül kísérleteztek a Sipka / Dudka / PAU-2-essel.

Repülőknél a Jak-3-as volt a veszedelmes gép, a Luftwaffe a kellemetlen meglepetések miatt parancsba adta, hogy tilos 5,000 méter alatt fordulóharcba keveredni velük, és mégis a légiharcok ott 5,000 méter alatt zajlottak, a csatarepülők / frontbombázók kísérete miatt ...

Ugye nem azt akarod kitalálni, hogy a BT-7-es meg a T-80-as az ugyanaz ? Vagy a Jak-3-as és a Szu-34-es Fullback is ?

Hidegháborúban a T-64A az maga volt a tökéletesség, a többrétegű páncélzatával, akkor nyíllövedéket is a Szovjetek találták fel, csináltak lézertávmérőt, lézer vezetősugaras pct rakétát, hőképet, Hunter-Killer képességet, és többféle APS-t ezek a kőbaltás és Untermensch Oroszok és Ukránok.

Mert a Szovjet harckocsik azok Harkoviak.

Kidőlt a Szovjetunió, a tankönyv feketepiacra kerültek / elkallódtak a szemetesben, a régi katonatisztek is kihaltak, elveszett a felhalmozott tudás, Putyin talpnyalókkal vette körbe magát, és a sereg helyett az Olasz villák meg az Emirátusbeli jachtok érdekelték.

Felkészületlenül mentek háborúzva, ez volt a hosszú bénázásuk oka.

#14.: "Felkészületlenül mentek háborúzva, ez volt a hosszú bénázásuk oka."

És a 2. VH-ban annak mi volt az oka, hogy rekordszámú szovjet katona esett német fogságba, különösen 1941/42-ben és minden kilőtt német harckocsira kb. 5 szovjet jutott? Meg úgy összességében azt az iszonyú, 8-13 millió fős szovjet katonai emberveszteséget?

A Téli háborút így felkészületlenül kezdték. De a Második világháborút nem fejetlenül, hülyén kezdték, hanem csak túlságosan korán, és vakmerően érkezett a Német támadás. A BT-7 / T-26 / T-60 / T-28-asok ellen könnyű dolguk volt, de amikor T-34-esekkel és KV-1-esekkel találkoztak, lefagyott az önelégültség náluk, csak a 88-as légvédelmi lövegekkel és a Stukákkal tudták leküzdeni őket, és adták ki utasításba, hogy a döntött páncélzatot mindegy, hogy 1 : 1 másolatban, vagy önálló dizájn részeként, de származtatottan fel kell használni.

A Hidegháborús T-54/55/62-es az mind páncélvédettségre, mind tűzerőre tökéletesen megfelelő volt az Arab - Izraeli háborúkban.

Az Irak - Iráni háborúban meg a T-72M volt az ász.

És Osztrák tesztek szerint is a T-72M1 + 16 milis acéllap nagy nehézségeket okozott volna nekik, nemhogy egy T-64-es.

A bajok azok az 1993-as államcsőd után lettek, a 25 + évig téli álmot aludtak ...

Harckocsik kapcsán is megy a kettősmérce, önellentmondások, ha olyanjuk van, a Szovjetek nem tudtak fegyvereket gyártani, ha meg olyanjuk van, a Nyugati a bűnrossz.

Pl. a Sherman gúnyneve a Tommy-kukta, úgy tesznek, mintha sorozatban lőtték ki volna, menthetetlenül benn pusztult volna az 5-fős személyzete, közben statisztikák másak.

A T-34-es és a Pz IV azok 75 - 80 %-os veszteségekkel operáltak. És még ott vannak a Pz III-asokon alapozott páncélvadászok is.

A Pz IV és a Pz III-as a hosszúcsövű löveggel felszerelése után simán kiszedte a T-34-est. De azelőtt nem tudta kiszedni.

A Sherman az meg 10 - 12 %-os veszteséget szenvedett, a legyártott 50,000 gépből 6 - 7,000 lett veszteség, ami menthetetlenül semmisült meg / javítani nem érdemes.

Egy harckocsi teljesítése nem csak a puszta vason múlik.

- a személyzet képzettségén

- lőszerjavadalmazáson

- karbantartottságon

- taktikán / haditerven

- és még az is vita alapja, hogy végleges, vagy javítható veszteséggel számolnak.

A Franciaországi hadjáratnál a Franciáknak kellett volna győzniük puszta vas alapján, de mégsem az történt.

A Német harckocsizók zöme, közel kétharmada 1940-ben elavult könnyű harckocsi volt, Panzer I, Panzer II és csehszlovák hadizsákmány Panzer 35(t) és Panzer 38(t) típusok, és csak ezután következett a Pz III-as és a Pz IV-es.

2445 db német tankkal szemben 4071 db francia tank állt. 1940-ben a Franciáknak kellett volna győzniük, de mégis elkövettek sok hibákat, fordítva lett.

Abba szoktunk esni, hogy a harckocsikat a típus tudása, harcértéke alapján hasonlítjuk össze, fontos a vas, de mellé kell mozgóháborús taktika, és akár stratégia is, összfegyvernemileg.

- Rossz volt a taktikájuk: - a Franciák a harckocsijaikat nem külön hadosztályokba szervezték, nem csapásmérő erőként használták őket, hanem szétosztották és mozgó bunkerekként használták őket.

- Rossz volt a stratégia: úgy gondolták , hogy a védelmi vonal majd megállítja a Németeket , a csapataik feltartják őket, amíg jönnek a Brit szövetségesek és ezután együtt túlerőben elintézik az ellenséget. Erre a Németek nem feltétlenül jöttek a Maginot-vonalnál, hanem megkerülték őket az áthatolhatatlannak, természetes akadálynak hitt Ardenneknél a védelmi vonalukat....

- Rossz volt a hadvezetés: a főparancsnokuk, Maurice Gamelin öreg volt, nem tudta, hogy mi történik, az első világháborús állóháború szellemében gondolkodott, vagy akár azelőtti időkre akarta visszapörgetni a hadtudományt, egy jó 50 - 100 évvel, minthogy "légiharc, olyan nem létezik", és a Char B1-es is túlméretezett és tervezett volt.

Túlzó veszteségeik voltak, 9 - 10-szer annyian, mint a Németek, de a 40,000 elesett Német katona is illúzióromboló, mert úgy állítják be a Franciaországi hadjáratot, mint forró kés a vajban, közben nem, Sedan-nál is az egyik település 17-szer gazdát váltott, mire a Franciák kifáradtak.

Sedán-nál lett harckocsizó ász Pierre Billotte, és sokak mások is, és Szovjet oldalon is lehet találni ilyeneket, mégis Deutschland über Alles megy.