Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Hogyan mehetne végbe szekulari...

Hogyan mehetne végbe szekularizáció Afganisztánban?

Figyelt kérdés
Magyarán az állam és a vallás ketté választása. Hogy ne vegyék szó szerint véresen komolyan a vallásukat hanem hozzánk hasonlóan ez legyen egy olyan dolog hogy akit érdekel azt érdekel, az templomba jár, böjtöl, imádkozik, nem szexel házasságon kívül stb és mindenki más pedig keresztbe kasul lefoshatja az egészet ahogy akarja. Ott miért veszik ezt ennyire komolyan hogy markolológéppel akasztanak embereket azért mert mondjuk ledobta a korán-t? Vagy bármi hülye vallási szabály miatt bestiálisan embertel kegyetlen módon büntetnek meg embereket?
2022. szept. 2. 20:10
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
95%
Sehogy, mert a lakosság sem akarja ezt.
2022. szept. 2. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
36%
Felvilágosító kampány kellene nekik, hogy nem léteznek istenek, varázslás, csodák és ne korlátozzák a nőket a tévképzetek miatt.
2022. szept. 2. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:
Felvilágosító kampány? Sok sok évig egészen normális körülmények között élhettek a nők, sportolhattak, dolgozhattak stb. Amíg az amcsik ott voltak tehát voltaképpen ők tudják hogy ez milyen. De most mégis vissza a gyökerekhez? Hogy van ez?
2022. szept. 2. 20:33
 4/11 Isti22 ***** válasza:
52%
Miért kellene szekularizáció? Ez nem az állam és az egyház szétválasztásán múlik; ott is tud nyugi lenni, ahol nincs szétválasztva (Norvégia), meg ott is tud baj lenni, ahol szét van (Mianmar).
2022. szept. 2. 21:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:

Mire alapozod hogy Norvégiában nem ment végbe a szekularizáció? Szerintem te félre értelmezed a fogalom gyakorlati jelentését. Nem azt jelenti hogy többen vagy kevesebben vallják-e magukat valamilyen vallásúnak vagy valamilyen felekezethez tartozónak. Még csak azt sem jelenti hogy az állam mennyi pénzt támogatást adományoz egy egyháznak, sőt! Kapaszkodj meg azt sem jelenti hogy államegyház van e. Ezt nem ebben mérik.


Azok az egyházak úgy működnek(kell hogy működjenek), hogy az embereknek nincs vele bajuk, akár vallásosak, akár nem. A szekularizáció ott kezdődik hogy az állam garantálja azokat a szabadság jogokat amik lehetővé teszik hogy ha én egy egy vallási előírást tanítást nem akarok betartani akkor ehhez jogom van. Egyik fontos ismérve a tolerancia. Az állam törvényei a vallási előírások tanmesék, fogadalmak stb fölött állnak. Ezt jelenti a szekularizáció. Nem egy pergamen tekercs vagy alapító okirat vagy nyomtatvány. A szellemét próbáld értelmezni ne ragadj le ott hogy hány % mondja magát vallásosnak és hogy állami egyháznak hívják.

2022. szept. 2. 21:42
 6/11 anonim ***** válasza:

Csak egy megjegyzés: Ha te arról a térségről leveszed a vallást, mint egyetlen közös összetartó* erőt, akkor nincs többé Afganisztán, mert nincs olyan, hogy afgán nemzeti egység. A felső rész az türk népek földje, a középső a mongoloké, keletre Pakisztánnal egyező pastuk vannak, másik irányban perzsák, meg még vagy harmincféle nyelv háromféle nyelvcsaládban... Ha háttérbe szorul a vallás, akkor kinyílnak a csipák, és előtérbe kerül a beszélt nyelven és véren alapuló nacionalizmus, és olyan vérontás lesz, hogy olyat még nem látott a világ. Természetesen átterjedve a szomszédos országokra, akik nem tűrhetik majd, hogy az övéiket, testvéreiket, rokonaikat ölik. Akik csakis azért kerültek másik országba, mert a Cári Orosz Birodalom, Kína és Brit-India úgy húzta meg a határokat a fejük fölött, ahogy. Különben is úgy vélik, hozzájuk kéne, hogy az a föld tartozzon, mert az az ő népük ősi földje. A középkori európai államokat is a vallás tartotta össze, nem a nyelv... aztán kinyírták ezeket az államokat, mert jött a nemzetállamok kora. Azelőtt le volt szarva a jobbágyok nemzetisége, verték beléjük felülről ostorral az egységes vallást, hogy azzal legyen tele a fejük, ne a saját miféleségükkel. A vallásnak nem csak maga a vallás a lényege, hanem az egy hatalmi eszköz, mondjuk összetartani valamit.

Ezt most nem azért mondom, mintha azt a vallási sötétséget tartogatni kéne, csak egy jóslat, hogy lesznek még ott nagyon keserves napok, mire abból jobb világ lesz. Nem elég a szőnyeget lehúzni róla, akkor kezdődnek még csak az igazi elfedett nagy bajok.

Politika és politikusok nem fognak kanyit se változtatni a társadalom jobb élete érdekében, de azért a beszivárgó internet és modern technikai eszközök meghozzák majd a gondolkodásmódbeli hatásukat 1-2 nemzedék váltása után. Szebben fogalmazva meg kell várni míg bizonyos nemzedékek kihalnak. Azokon már nem lehet változtatni. Fene gondolná, de az elmúlt évtizedben lehetett már nyugodtan Afganisztánban élőkkel internetezgetnie a világban akárkinek. (Sokszor csak abból bukott le egy-egy türkmén, üzbég, tádzsik gyerek internetes beszélgetésekben, hogy elég "érdekes" volt a helyesírása, nem tanulták se a cirill, se a latin betűket, meg egyáltalán a saját nemzetiségi nyelvüket írni, és akkor kikezdi a többi, hogy te meg honnan a bánatból írsz, hogy ilyen hülyén.) Persze ez nyilván csak egy rendkívül szűk felső értelmiségi és jobb módú réteg volt, miközben sokan meg villanyáramot se láttak még: Persze, hogy sötétség van olyan helyen.

Hogy mitől a nagy indulat? Tudat alatt valójában nem az zavarja őket, hogy le van dobva az a Qurán, hanem tudják jól, hogyha ezek a ledobók elsokasodnak, akkor politikai váltás jön, és őket akasztják fel. Na ez a valódi paranoia.

Azért Afganisztán nem fog egykönnyen és maholnap vallástalanodni. Ott tömegek vannak, akik azt se tudják, hogy egyáltalán léteznek a világban olyan emberek, akik szerint nincs isten. Vannak olyan országok, ahol gyakorlatilag mindenki vallásos, na de ez annál egy súlyosabb fogalmi szint.

* Síita hazarák persze ezt a csodás szunnita összetartó erőt jelenleg sem élvezik.

2022. szept. 2. 22:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 Isti22 ***** válasza:
52%

Norvégiában az államfő az egyház feje is, tehát állam és egyház nincs különválasztva (na jó, 2012 óta már nem, de most ne akadjunk fenn ilyen apróságokon).


Ha most egyszerűen csak arra gondolsz, hogy az állam biztosítsa az egyén lelkiismereti szabadságát, azzal az a gond, hogy minden társadalomban máshol vannak ennek a határai. Afganisztánban mondjuk ott kezdődik, hogy el kell takarnod magad köldökig, Magyarországon meg alhasig, bár egyes helyeken ennél sokkal nagyobb az elvárás, pl. boltba nem engednek be meztelen felsőtesttel.


Szóval érted, az elv ugyanaz, csak máshol van a határ. Te most a saját határaidat akarod ráerőltetni egy másik közösségre, de ha az afgánok követelnék rajtad, hogy ne igyál, akkor te is felháborodnál :)

2022. szept. 2. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 A kérdező kommentje:

Nyilván az én szellemi korlátoltságom okán de nagyon nehezen tudom követni a gondolat meneted.


"Norvégiában az államfő az egyház feje is, tehát állam és egyház nincs különválasztva"


Először is mondtam hogy ez nem ezen áll vagy bukik, de ha még egyszer leírnám mért akkor ismételném önmagam azt meg nem akarom. Kicsit lesarkítva ha pl sok helyen ha lehetnek állami imámok akik pl az iszlám vallást a nyugati kultúrával összeegyeztethető módon képes tanítani és a mecset nem egy pártház és alkotmány tervezet funkcionalitásával bír akkor az már szekularizáció. Nem véletlen hogy a szekularizációt elfogadni nem hajlandó vallásos emberek nem állnak szóba és nem követnek az állam álltal kijelölt imámokat ugyanis számukra ő nem számít igaz hitűnek. Ugyan így ha egy országba a pl Norvégiában az államfő egyben az egyház feje is attól még ugyan úgy létező fogalom a szekularizáció hiszen az a folyamat, amelynek során a világban lejátszódó folyamatokról adott természetfeletti magyarázatba vetett hit eltűnésével az emberek szakítanak vallási elgondolásaikkal és gyakorlataikkal, tágabb értelemben az a folyamat, amely során megszűnik a vallás társadalomra gyakorolt (kényszer)hatása. De mivel Norvégiában létező jelenség a szekularizáció így az ott élő keresztényeknek ez nem probléma. Ha valóban nem lenne szekularizált társadalom akkor vernék az asztalt hogy mi az hogy nem az egységes világi egyház jelöli ki a vezetőket, miért az állam.


"Ha most egyszerűen csak arra gondolsz, hogy az állam biztosítsa az egyén lelkiismereti szabadságát, azzal az a gond, hogy minden társadalomban máshol vannak ennek a határai. Afganisztánban mondjuk ott kezdődik, hogy el kell takarnod magad köldökig, Magyarországon meg alhasig, bár egyes helyeken ennél sokkal nagyobb az elvárás, pl. boltba nem engednek be meztelen felsőtesttel."


Igen, arra gondolok pontosan, a többi pedig amit írsz lényegtelen konklúzió és nagy részük nem a vallás következtében való "határ". Te ezt a kettőt mosod össze. Teljesen nyilvánvaló hogy kettő egyébként teljesen vallási értelemben vett szekularizált országokban is lesznek különbségek. Pl valakik nem szeretnek ölelkezni, puszit adni, kezet fogni stbs stb. Ezt szedjük külön. Ne keverd bele, mert ez más. Szekularizáció mint vallási értelemben vett szekularizáióról beszélünk, nem arról hogy kenyában a bokáig lógó csöcsű fekete afrikai asszonyok együtt rágják és vegyítve a nyálukkal köpködik közös tálba az ebédet. Ez nem a szekularizáció megléte vagy nem megléte miatt van így, hanem mert ott egyszerűen ez a szokás és belefér és hétköznapi.


"Szóval érted, az elv ugyanaz, csak máshol van a határ. Te most a saját határaidat akarod ráerőltetni egy másik közösségre, de ha az afgánok követelnék rajtad, hogy ne igyál, akkor te is felháborodnál :)"


Nem akarom ráerőltetni, de moralizálok a témában. Nem ezt is félre érted, azt nem tudom szándékosan e-de akkor tegyük tisztába ezt is. Azt hozod fel példaként hogy ha teszem azt én követelem hogy ne legyen kötelező a nőknek Afganisztánban burkát viselniük, az vica versa olyan, mintha az afgánok követelnék rajtam hogy ne igyak. De ha így leírva megnézed, én nem azt mondtam hogy az Afgánok ne csináljanak valamit, sőt igazából így semmit nem mondtam, de ha mondanék valamit akkor az az lenne hogy azt akarom az afgán nők hadd döntsék el hogy akarnak e burkát hordani vagy nem. Ugyan úgy ha nekem azt mondják hadd dönthessem el hogy akarok e inni alkoholt(gondolom arra gondoltál, mert vizet ők is ihatnak) vagy sem, akkor ezzel a mondással ugyan mi bajom lenne? :D Semmi..(egyébként nem iszom) de ha akarnék megtehetném. Tehát az "afgánok azt követelnék, ne igyak" kijelentésed pontatlan hiszen irányomból visszafelé nem ez az analógia és ferdítesz.

2022. szept. 2. 23:10
 9/11 A kérdező kommentje:
Az első bekezdéshez lemaradt: Tehát Norvégiában szekularizáció van ugyanis nem nem kell betartani az embereknek kötelező érvénnyel a vallási előírásokat. Ennek ennyi a lényege. Sőt, más vallású is lehetsz(persze mielőtt belekötnél, Afganisztánban is lehetsz csak ott ennek éles következményei vannak, míg Norvégiában nincs)
2022. szept. 2. 23:14
 10/11 anonim ***** válasza:
A nép kiábrándul a tálibokból, fellázad ellenük és nyer. Máshogy nem lehetséges.
2022. szept. 3. 23:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!