A Nyugat nem tudta volna megakadályozni az iráni iszlám forradalmat?

Tudta volna, ha prioritásként kezelik.

Az oroszországi bolsevik hatalomátvételt, a németországi náci hatalomátvételt, a kubai forradalmat, Castro győzelmét is meg lehetett volna akadályozni, de ehhez jobb politikára, több segítségre, nagyobb elköteleződésre lett volna szükség a nyugati demokráciáktól, ami viszont hiányzott.

A Sah sokat tett érte, hogy radikalizálódjon az iráni társadalom. Az ilyesmik nem csak úgy maguktól jönnek.

És egyedül a vallások elég szervezettek és széles körűen beágyazottak, hogy alternatívaként lépjenek fel egy velejéig korrupt, erőszakos, rongyrázó rendszer ellen.

# 5

A sah sok politikai hibát követett el uralkodása utolsó 5 évében, amikor már limfómában haldoklott és állandóan erős gyógyszerek hatása alatt állt.

Ugyanakkor a sah bukasakor az Iráni Császárság bruttó hazai terméke (GDP) akkora volt, mint Törökország, Egyiptom és Szaúd-Arábia GDP-je együttvéve. Ma ellenben az Iráni Iszlám Köztársaság GDP-je az egyharmada a török, az egyiptomi és a szaúdi együttes GDP-nek.

A sah bukásaakor az Iráni Császárság a világ 5. legerősebb szárazföldi hadseregével és a világ 4. legerősebb légierejével rendelkezett. A mai Iráni Iszlám Köztársaság kb. 21-22. helyen áll katonai erőben a világon.

Összegezve az egykori Iráni Császárság sokkal nagyobb gazdasági és katonai hatalom volt az 1970-es években, mint a mai Iszlám Köztársaság.

Mellesleg a sah rendszere sokkal puhább diktatúra volt, mint amit Homeini létrehozott. Homeini minimum 50-szer annyi embert végeztével ki 1979 és 1989 között, mint a sah egész uralkodása, 1941 és 1979 között.

#6

Nem vitás, viszont az akkori és a mai gazdasági színvonalat árnyalja, hogy a teheráni túszdráma óta az USA gyakorlatilag embargó alatt tartja az országot.

És lássuk be a katonai diktatúrák meglehetősen hatékonyak.

#9

Egyfelől a republikánusok éppen belebuktak a watergate botrányba, másfelől a sah rendszere eléggé vállalhatatlan volt a végén és az irániak nagyon nem akarták. Ha nincs egy végtelenül lojális hadserege, az uralkodót már régen elzavarták volna. A forradalomnak meg nem szükségszerűen kellett volna az iszlám fundamentalizmusba kifutnia.