Az Oszmán Birodalom miért maradt le a többi nagyhatalomtól a 18-20. századra?

Hűbérúri feudális rendszerben volt érdekelt, nem követte a technikai fejlődést és a társadalmi változásokat.

Ez ahhoz vezetett hogy felbomlott a birodalom.

5-ös baromságot beszélsz, pl. az ókorban nem épp hideg övezetben indult fejlődésnek a civilizáció. A mediterráneum nagy része ki lett zárva a gyarmatosításból mert egyszerűen nem is engedték ki őket az óceánra, de a gyarmatosítást attól független pont a "henyélős" portugálok, spanyolok kezdték, mert jó helyen voltak az angolokhoz, franciákhoz, hollandokhoz hasonlóan, az más kérdés hogy elb_zták.

Én nem az éghajlatra, vagy a genetikára fognám a dolgokat, sokkal inkább a katolikus-protestáns mentalitásbeli különbségekre.

A muszlimok, beleértve az Oszmán Birodalmat sokáig jóval fejlettebbek voltak nálunk, a hanyatlásuk viszont vallási eredetű lehet itt is ha belegondolsz, náluk nem történt meg nagyon sokáig a vallás reformációja, a felvilágosodás , ez megmagyaráz nagyon sok mindent, a gazdasági társadalmi lemaradást is.

Kedves !

EZT ÍRRAD: "A 16-17. században a kor legerosebb és legfejlettebb hatalma volt."

Ez így nem egészen igaz.

GAZDASÁG: az Oszmán Birodalomban egyáltalán nem indult meg a tőkés, kapitalista gazdasági fejlődés, valamint a világkereskedelem fő, Atlanti területétől is el voltak szigetelve. Azaz gazdaságilag az Oszmán Birodalom már a 15. században elszakadt az élvonaltól.

TECHNIKA: az Oszmán Birodalom teljesen kimaradt az európai reneszánsszal megindult tudományos forradalomból. A 15-16. századra az oszmánok tudományos-technikai elmaradottsága már nyilvánvaló volt. A keresztény Európában a tudományos fejlődés katalizátorának a könyvnyomtatás tekinthető, az Oszmán Birodalomban azonban csak a 18. században jelent meg és terjedt el a török könyvnyomtatás, jó 300 éves késéssel Európához képest.

HADITECHNIKA: összességében a haditechnika terén is lemaradtak az oszmánok. Ugyanis saját háttér híján Európai importra szorultak: Konstantinápoly 1453-as ostrománál a magyar Orbán mester, 1456-ban Hunyadi ellen, Nádorfehérvárnál német tüzérek irányították az oszmán tüzérséget. Olyan magyar történészek, mint Ágoston Gábor és B Szabó János kutatásai is igazolták, hogy a 16-17. századi oszmán ágyúk és puskák nem érték el a nyugat-európai tűzfegyverek lőtávolságát, tűzgyorsaságát, továbbá az oszmán tüzérség állandóan nyugati szakemberek és technika importjára szorult.

A 16-17. század fordulóján Spanyolországban, Nyugat-Európa akkori legerősebb katonai hatalmában háromszor annyi ágyút és négyszer annyi puskát gyártottak, mint az Oszmán Birodalomban.

MIÉRT VOLT SIKERES A FENTIEK ELLENÉRE AZ OSZMÁN BIRODALOM?

Elsősorban mert a minőségi hátrányát mennyiségi fölénnyel sokáig ki tudta egyenlíteni. Az Oszmán Birodalom hatalmas számbeli fölényt élvezett.

Továbbá az oszmán szultán despotikudls teljhatalommal bírt, ami megkönnyítette a döntéshozatalt, majd a végrehajtását.

Az Oszmán Birodalom gyengesége már az 1591-1606 közötti tizenöt éves háború során kiderült, melyet a Habsburg Monarchia megtörése céljával indítottak az oszmánok.

Azonban a 15 évi tartó háború döntetlennel végződött. Pedig a Habsburg Monarchia akkor csak a keresztény Európa 4. legerősebb hatalma volt Spanyolország, Franciaország és Hollandia után, mégis sikeresen megállította a törököt.

ÖSSZEGEZVE:

1.) Az Oszmán Birodalom kimaradt a kapitalista, tőkés gazdasági fejlődésből és a világkereskedelem fő irányából. Így gazdasági fejlődése megrekedt.

2.) Az Oszmán Birodalom kimaradt a tudományos és technikai forradalomból. Részben mert az Oszmán Birodalom kimaradt a könyvnyomtatás forradalmaból, ami olcsó tömegcikké tette a könyvet, így a fejlődés katalizátorává vált. A törököknél a kézzel másolt könyv a 18. századig iszonyú drága, luxuscikknek számított. Ez a tudományos-technikai lemaradás a 17. századra a török hadsereg reménytelen haditechnikai elavulásához vezetett.

3.) A keresztény európai államokban az Oszmán Birodalom keleti típusú despotikus kormányzati modelljével szemben a 16-17. században sokkal hatékonyabb kormányzati formák jöttek létre, például az abszolút monarchia.

4.) Az Oszmán Birodalom kimaradt az Európában megindult tarsadalmi fejlődésből, mint a polgárosodás.

Ezen okok együtt vezettek az Oszmán Birodalom hanyatlásához.