Vajon tényleg sorra erőszakolják a gyerekeket és a nőket az orosz katonák?

Kb. 800 000 magyar nőt erőszakoltak meg a szovjet csapatok 1944-1945-ben.

Hagyományosan része volt az orosz hadviselesnek az ellenség nőinek tömeges, szisztematikus megerőszakolása. Sokkal inkább, mint bármely más európai népnek.

Most nem az oroszokról,meg a jelenlegi helyzetről írok, mert arról nem tudok semmit, mint ahogy mások sem.

Az viszont sajnos igaz, hogy a háború velejárója a nemi erőszak.Sőt, nem csak nőket, de még férfiakat is szoktak erőszakolni.A katonaságon belül is volt már sajnos sok ilyen nemi erőszakot elszenvedett áldozat.Értem ezt úgy, hogy a saját társai közül erőszakolták meg.Ez brutálisan undorító, de akárkivel előfordulhat.Még csak nőnek sem kell ehhez lenni.

„Megerőszakoltak. Fegyveres ukránok voltak… A sajátjaink… érti mi történik ott?”

[link]

Édesanyám 5 éves volt, a Margit-hídnál laktak, amikor kitört a háború. Mindenre emlékezett. Hogy a hídon álltak az emberek, amikor ledobták a bombát, és minden hídon lévő ember és jármű a Dunába zuhant. Hogy a Duna partjára állították az embereket, levetették a cipőjüket és belelőtték őket a Dunába. Hogy egymás hegyén-hátán feküdtek az áldozatok az utcákon. Hogy bombával tömött játékokat dobáltak le a repülőkből, a kisgyerekek felvették és felrobbantak. Ki volt írva nagy táblán, hogy ne engedjék a szülők felvenni a játékokat. Hogy nem volt mit enni, és volt egy lovacska, aki minden nap végigsétált az utcákon egy kis alamizsnáért. Sokan adtak egy-egy falatot, de már nekik sem volt ételük. A szegény lovacska végül éhen halt, és ő szolgáltatott ennivalót az éhező embereknek.

Hogy az anyukája bekormozta az arcát és kendőt tett a fejére, hogy öregnek nézzen ki, de még így is megerőszakolták az oroszok a lánya szeme láttára. Nem akart engedelmeskedni, de a plafonba lőttek és a kicsi lányára (édesanyámra) fogták a puskát, lelőtték volna, ha nem hagyja magát.

Hogy mindent elloptak, nem ismerték az angol wc-t, és a rabolt ételt a vécében akarták megmosni úgy, hogy meghúzták a zsinórt. És amikor a wc elnyelte az ételt, elkezdtek ordibálni, hogy ZABRÁLÓ MASÍN!

Hogy munkatáborba vitték az apukáját és soha többé nem látták őt. Egyedül kellett nevelnie nagymamámnak őt, és élete végéig egy megkeseredett asszony volt. Anyukámnak ezt végig kellett néznie a többi borzalommal együtt. Állandóan sírt, hogy az oviban, iskolában mindenkiért jön az apukája, csak érte nem.

Hatalmas bánatomra néhány hónapja itt hagyott engem, de az utolsó pillanatáig (84év) emlékezett mindenre.

Én öngyilkos lettem volna, ha ezeken végig kellett volna mennem.

Úgy szeretnék tőle még kérdezni mindenfélét a régi időkről, és átölelni, de már nem lehet. :( Viszont az elmesélt dolgait soha nem fogom elfelejteni és nagyon büszke vagyok rá, hogy ember tudott maradni az átélt szörnyűségek ellenére.