A bucsai mészárlás valójában az amerikai propaganda ármánykodása?

"Csak kíváncsiságból, szerinted hova tartozik és miért?"

Bár nem tőlem kérdezted, de szerintem ebbe kár belemenni, mert végső soron minden a Pangea nevű őskontinenshez tartozik és annak őslakosságához és leszármazottaihoz, csak nehogy egyszer kiderüljön, hogy genetikai alapon kik azok, akik nagyobb százalékban jogosultak a terület mértani középpontjaitól haladva a szélei felé libasorban elfoglalni a populáció arányában kiporciózott autonóm területeket.

Már az ősemberek sem fértek a bőrükbe, csak ott még rá lehetett fogni (mint az etnikai kisebbségeknél a megélhetési bűnözésre), hogy akkor valóban éhen halt volna a törzs, ha nem támadja meg a másik törzset.

Csak ahogy jött a civilizáció meg egyre fejlettebb lett a világ ez a "törzs" meg "létkérdés" egyre inkább átvitt értelembe helyeződött. Ez figyelhető meg a mai világ hanyatlásában.

Ilyen értelemben elvitathatatlanul hasznos a globális gondolkodás és a széles világlátás, ellenben az izoláció paranoid és ellenséges viselkedéshez vezet. Egy gazdag, aki szegényeket csak távolból, tévében látott gondolhatja magát csórónak, szegénynek és a végtelenségig frusztrálódhat emiatt, miközben statisztikailag a világ népességének felső 0,001%-ába tartozik. Csak éppen a számoknak nincs súlyuk, megfoghatatlanok azzal az érzelmi szenvedéssel szemben, amit egy vizuális, audionális, kézzel tapintható és élményszerűen asszociálható hiányérzet okoz, hogy neki nem tellik arra, mint a szomszédjának, aki viszont már a felső 0,0001%-ban van, így neki 10x annyija van.

Csak ez sajnos egyirányba működik tanító jellegűen (javaslom Buddha élettörténetét). A másik irányból (lentről felfelé nézve) irigységet, haragot és bosszúvágyat fog indukálni.

Szóval itt siklik ki Soros György Open Society törekvése is, aminek gyanítom, hogy valami hasonló lehetett volna az eredeti koncepciója, akárcsak a vallásnak is a tanítás és az emberiség fejlesztése. Vagy a kommunizmusnak egy élhetőbb, békésebb közösség.

Az idealizmussal az a baj, hogy nagyon szépek a makettasztalon, elméletben, de csak a gyakorlatban derül ki, hogy kihagytál 1-2 alkatrészt és nem húztál meg jól 1-2 csavart, akkor meg már késő, mert összeomlik az egész, mivel menet közben ezeket már nem tudod pótolni (mint Elon Musk űrrepülői).

Utána - ha van még rá elegendő erőforrás és szándék, hogy újra létrehozd a 0-ról, immáron a javított verziót - lehet csinálni belőle másodikat, harmadikat, egészen addig, amíg a résztvevők türelme el nem fogy vagy egyre inkább nem a bőrükre megy a játék. És valamilyen értelemben mindig a bőrükre megy a játék, csak a mértéke nem mindegy.

És most már látod, hogy egy dolog az elméleti fejtegetés meg az idealizmus és más dolog a gyakorlat, ahol a jelenben, az itt és mostban mindig az erősebb kutya b..ik. Törekedni kell a civilizált viselkedésre, de ha valaki felrúgja, nem az a megoldás, hogy tovább eszkalálod a helyzetet.

Ahogy a civilizáció =/= erőszakmentesség. Ennél azért kicsit összetettebb a dolog, a gazdasági hadviseléssel, gazdasági gyarmatosítással és a multikulturalista világpolgárság HÁTSÓ SZÁNDÉKKAL erőltetésével nem az a kérdés, hogy valaki fel fogja-e rúgni ezt a dolgot a vesztes oldalon, aki fenyegetve érzi magát, hanem csak az, hogy MIKOR jön el az a pont.

""Nemzetközi határokat nem lehet úgy módosítani, hogy erőszakkal bevonulsz valahová"

Ezt mondd el Koszovóban."

Vagy Versailles-ban, hogy úgy sem, hogy én megbüntizem azt önjelölten, önhatalmúan, akinek az országához, területéhez még csak annyi közöm sem volt a történelem során, mint a németeknek, törököknek vagy a rómaiaknak, de jól esik tanítóbácsit játszani és ha emberi testet csonkítok, akkor szadista gyilkos vagyok, ha országot, akkor igazságosztó.