Manapság már miért nem hoznak létre az államok föderációkat, nagyobb, erősebb országokat? Minek van ilyen sok ország?

A válasz egyszerű: a nacionalizmus miatt.

Az általad felsorolt példák egy része a 19. század során kialakuló nemzeti mozgalmak eredményei. A nacionalizmus alapja az volt, hogy a sok mindenben különböző, de azonos nyelvű csoportokat egy tömbbe kell tömöríteni, mert így a nyelvi kapocs által egy nagyobb, effektívebb államot lehet létrehozni. Jugoszlávia, Németország, és az Egyesült Arab Köztársaság ez az elv alapján jött létre. Az USA egy különleges eset, ott a távolság miatt alakult ki egy önálló nemzet.

A nemzetállamok közös tulajdonsága, hogy egynyelvűek. A többnyelvű államoknál nem beszélhetünk nemzetállamról. Vica versa, sokáig a különböző nemzeti mozgalmak minden népcsoportot, amelyek azonos nyelvet beszéltek, egy nemzetnek tartotta, így született meg a délszláv nemzet (horvátok, bosnyákok, szlovének, és szerbek), az arab nemzet, és az orosz nemzet is (ugyanis sokáig az ukrán és belorusz nyelveket csupán az orosz nyelv dialektusának tartották).

A Szovjetunión belül is a nyelvi határok szabták meg a különböző tagállamok határait, így effektive az egy internacionalista állam volt.

Azonban ahogy a 20. század során láthattuk, a nacionalizmus, ami egykor a különböző népcsoportok egyesítésében elképesztően sikeres volt, nagyon nehezen átléphető: gyakorlatilag az összes nemzetközösség, amely az európai stílusú nacionalizmuson alapult, szépen lassan szétesett, ahogy a különböző népek "nemzetiesedtek": a délszláv nemzetet képző népek saját nemzeteket építettek maguknak, és ugyanez történt az ukránoknál és a beloruszoknál is. Az arab nemzet végül sehogy nem tudott egyesülni: a különböző történelmi hagyatékok és földrajzi adottságok felülírták a nemzetépítési célokat.

Egyedül a polgári nacionalizmus tudott stabilan fennmaradni, főleg a nyugati féltekén, ahol a lakosság diverz etnikai tulajdonságai miatt az európai stílusú nacionalizmus nem tudott gyökeret verni.

"Például amerikai mintára a gyarmatosításból felszabaduló afrikai államok létrehozhatták volna az Afrikai Egyesült Államokat"

Ez teljesen lehetetlen ötlet. Afrikában még a nemzetállamok sem működőképesek, mert Afrika messze a legsokszínűbb kontinens, több ezer beszélt nyelvvel, kultúrával, több vallással, különböző fejlettségi szintekkel. Gyakorlatilag a jelenlegi afrikai államok már most is nemzetek föderációi, hiszen szinte mindegyik ország több tíz vagy száz nemzetből áll.

"Nemzetiségi alapon föderációra léphetne Albánia és Koszovó, Románia és Moldova."

Ezek valóban életképes ötletek, de ebben az esetben nem beszélhetünk föderációról, ezek puszta nemzetállamok lennének.

"Belgium, Hollandia, Luxemburg szövetsége elmélyülése esetén az erősebb közös ország lehetne Beneluxia"

Ez 60 évvel ezelőtt életképes ötlet lett volna. Ma már az EU miatt nagyrészt okafogyott. Arról nem is beszélve, hogy Belgium ma is több részre van osztva, ezzel reflektálva az ország többnemzetű mivoltát. Ezzel szemben Hollandia egy nemzetállam, Luxemburg meg elég sajátos adottságokkal rendelkezik.

"Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia föderációja lehetne például Skandinávia új országként."

A skandináv országok mind erősen nacionalisták, csak a sajátos, skandináv módjukon. Finnországban inkább a polgári nacionalizmus jellemző. A skandináv országok közötti egység valóban létrejöhet, de kétlem, hogy Finnország becsatlakozna, illetve a NATO-tagság a svédek számára is igen komoly fejtörést okozna.

"Ha regionális egyesülések helyett az egész kontinens vagy legalább az EU tagállamai elköteleződnének a föderáció iránt, akkor az új ország lehetne az Európai Egyesült Államok."

Európa egyértelműen ebbe az irányba tendál, a nacionalizmus egyértelműen egyre jobban veszít a népszerűségéből, főleg az Európán belüli népvándorlás miatt. A nyelvi különbségek egyre kevésbé fontosak, a fiatalabb generációknál már teljesen természetes, hogy mindenki többnyelvű. A nyelvi alapú nacionalizmus ezáltal innen csak gyengülhet, az etnikum alapú nacionalizmus nyugaton már teljesen halott. Sajnos Kelet-Európa itt mindkét szempontból súlyos lemaradásban van, szóval nem kizárt, hogy mi ebből kimaradunk.