Kubában a közeljövőben lesz valamilyen "rendszerváltás", vagy még pár évtizedig elszórakoznak a szocializmus-kommunizmus eszméjével?

Kubában nem szórakoznak a szocializmus, kommunizmus eszméjével, az, hogy keményvonalas kommunizmus alakult ki Kubában, főleg az USA külpolitikájának lett a következménye.

Kuba történelme a 18. századtól háborúk sorozatából áll: spanyolok elleni sikertelen függetlenségi harcok, rabszolgaság elleni küzdelmek.

1898 decemberében, a spanyol-amerikai 1898-as párizsi békeszerződés értelmében, az USA „védnöksége” alá került, azaz a protektorátusa, félgyarmata lett. Formailag önálló köztársasággá alakult, de alkotmánya szerint az Egyesült Államoknak joga volt beavatkozásra, Kuba pénzügyeinek és külügyeinek felügyeletére.

A 20. század elején a demokráciát tanulgató Kubában jelentősen nőtt az amerikai gengszterek és bűnözői csoportok befolyása, az USA-ból nézve Kuba egy aranybánya, Kubából nézve az USA egy rabló nagyhatalom (még ha a rablás nem is törvényes úton zajlik - ez ugye a gengszter korszak az USA-ban is)

Az 1952-es elnökválasztás első fordulója után Fulgencio Batista már másodszor ragadja magához katonai puccsal, a hatalmat, diktátorként kormányoz, ezért különböző ellenállási csoportok szerveződnek ellene.

Az egyik ilyen csoport a Fidel Castro vezette mozgalom.

Castro nem kommunista, sőt inkább nacionalista: a a spanyol nyelvű katolikus világot felsőbbrendűnek tartotta az anyagias angolszász világhoz képest (jezsuita világnézet).

A kommunisták csak a végső győzelem előtt, 1958 végén csatlakoznak a Castrohoz.

Az USA 1961 januárjában megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, április 15-én pedig már bombázta Havannát.

A Disznó-öbölnél 1300 kubai emigráns (amerikai támogatással) partraszállást kísérelt meg, de támadásuk három nap alatt összeomlott.

1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, s a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába.

A kubai rakétaválság kis híján világháborúhoz vezetett, szerencsére békésen megoldódott, de Kuba onnantól kezdve egyre inkább a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz lett kötve, az embergót az USA mái napig nem oldotta föl, akkoriban más lehetőséget nem hagyva a kubai vezetésnek, amely idővel valóban megrögzött kommunistává vált.

Az utóbbi években már hozott a vezetés több olyan döntést, amivel közelítenek a kapitalizmus felé, de a demokráciától igen messze vannak... a kommunizmus egyenlőre a hatalmat jelenti Kubában, de az ország az USA-tól sem kapott sok jót a történelem során, ahogy Spanyolországtól sem.

Bezárkóztak, mint annak idején Japán. Előbb-utóbb nyitni kell valamelyik irányba, de azt az USA sem könnyíti meg.