Az Amerikai Egyesült Államokban a színesbőrű (fekete, ázsiai, latin-amerikai/hispán, stb) lakosság egyre nagyobb aránya (az össznépességhez viszonyítva) a jövőben garantálni fogja a baloldali-liberális Demokrata párt hatalmának "bebetonozását"?

Valahol vicces, és csak részben válasz a kérdésedre, de az Ázsiákat egyre kevésbé tartják színesbőrűnek, mivel oktatásban, gazdaságilag, mindenhogy fölzárkóztak az angolszász eredetű fehérekhez. Lehet ettől nem annyira függetlenül, de nagyon sok ázsiai származású amerikai republikánus.

A hispánok nem egyértelmű kikre szavaznak, tulajdonképpen mindkét nagy párt verseng értük.

A feketék demokraták, ez egyértemű, 16-ban egy felmérés szerint a feketék 89 százaléka a demokratákra szavazott. Viszont(!) a feketék száma stagnál, a mostani arányuk a társadalomban feltehetően megmarad.

Emiatt szerintem nem olyan eldöntött ez a kérdés, valószínű még sok republikánus elnöke és szenátora lesz az USA-nak.

Ez érdekes kérdés, mert sokszor lehet olvasni ilyen jellegű kritikát, hogy a Republikánus Párt nem maradhat idős, fehér férfiak pártja, mert egyszerűen kifogy alóla a szavazótábora. A demográfiai változások valóban ezt vetítik előre, de azért a kisebbségi csoportokat sem lehet egységesen kezelni ilyen tekintetben. A feketék valóban a demokraták oldalán fognak állni nagy többségben. de ők vannak gazdaságilag a legnehezebb helyzetben is. A latinók is többségében arra húznak, ma még az ázsiaiak is, de utóbbiak nagyrésze a (felsőbb) középosztályhoz tartozik, szóval nekik adózás meg egyéb szempontból jobban is megfelelne a republikánus irány.

Egyelőre az a baj, hogy az amerikai társadalom is polarizálódik, de egy ekkora országban nem csoda, ha sok törésvonal van és lehet a faji hovatartozás zárójelbe kerül, ha az ember egyéb érdekeit is mérlegeli (pl. a pénztárcáját).

A Latinok száma az, ami nagyon növekszik és szorítja vissza az Angolszászok számát, a Feketéké nem.

A Latinok viszont egyre növekvő arányban republikánusok. Eddig közülük csak a Kubaiak és Venezuelaiak voltak republikánusok, akik viszont csak Floridában jelentősek, a Mexikóiak inkább demokraták. Viszont, legutóbb már több mint a Latinok 38%-a a republikánusokra voksolt, ami új rekord. A Latinok egy alapvetően konzervativabb környezetből jönnek, így a demokraták főleg az ultraliberális részük nem jön be nekik, csak azért szavaznak rájuk mert ők engedték be őket leginkább.

Nem hiszem. A latin-amerikaiak aránya növekszik a legjobban a népességen belül, a republikánusok pedig folyamatosan javítanak a latino népességen belül megszerzett szavazati arányukon. 2020-ban már ez 2 olyan államban volt a legjobban megfigyelhető (Texas és Florida) amit egyébként a republikánusoknak muszáj elnyerniük ahhoz, hogy esélyük legyen a fehér ház megszerzéséhez.

Trump 2020-ban Floridát már több mint 3%-os előnnyel nyerte, 2016-ban még csak 0,2%-kal. Ez pedig leginkább a Miami-Dade megyében élő latin-amerikaiaknak köszönhető elsősorban, ahol 2020-ban Trump jelentősen javított a szavazati arányán 2016-hoz képest. Ez Florida legnépesebb megyéje egyébként, és 65%-a a lakosságának hispán. Hagyományosan ez a megye számít az államon belül a demokraták fő szavazóbázisának. Clinton 2016-ban még 63-33 arányban kb 30% előnnyel vitte a megyét, azonban Biden már csak 7% előnnyel verte meg itt Trumpot (53-46 arányban), ami annak köszönhető hogy rengeteg új latin-amerikai származású szavazót szerzett itt Trump. Biden számszerint kb ugyanannyi szavazatot kapott a megyében mint Clinton 2016-ban, viszont Trumpnak majdnem sikerült dupláznia a szavazatai számán. Ebben a megyében történő változás, pedig állam szinten is kihatott a szavazatok arányára, mert ugyebár ez egy elég népes megye.

A másik ilyen állam Texas volt ahol elég megfigyelhető volt a latino-k republikánusokhoz való húzása, pontosabban annak a déli része. Ezen a térképen az látszik, hogy 2016-ról 2020-ra melyik megyében melyik pártnak sikerült javítania a szavazati arányán és milyen erős arányban (azaz, hogy a republikánusok vagy a demokraták irányába tolódott-e el az adott megye).

[link]

Ezen is látszik, hogy Texas déli, Mexikóval határos megyéi a legsötétebb vörös árnyalatúak, azaz a republikánusok itt javítottak a legjobban a szavazati arányukon. A lakosság ebben a régióban zömében(80%+) latino származású és itt tulajdonképpen történelmi eredmények születtek, ugyanis a republikánusoknak még olyan megyéket is sikerült átfordítaniuk, ami az elmúlt 100 évben folyamatosan csak a demokratákra szavazott. Még 2016-ban is Clinton óriási különbséggel nyert ezekben a megyékben (főleg az állam déli csücskéjében), 2020-ban már sokkal kiegyenlítettebbé vált politikailag a régió. A republikánusok irányába rendszerint 30-50% arányban tolódtak el ezek a megyék. (A legextrémebb eset Starr megye volt amit Clinton 79-19 arányban nyert 2016-ban, 2020-ban Biden már csak 52-47 arányban, ez országos szinten is a legnagyobb eltolódásnak számít).

Ezt a 2 térképet is elég összehasonlítani a változás észrevételéhez:

[link]

[link]

2016-ban még az egész déli "csücskéje" az államnak sötétkék, mivel ekkor itt a demokraták nagy fölénnyel nyertek, 2020-ban a korábban sötétkék államok már csak halványkék, a korábbi halványkék államok pedig már pirosak lettek.

Ráadásul a trend 2021 tavaszán is folytatódott, ugyanis pl. a mexikói határ mentén fekvő McAllen városa (85% hispán lakosságú) először választott magának republikánus polgármestert. A republikánusok pedig a 2022-es képviselőházi választásra is megcélozták a régiót, ugyanis akár esélyük is lehet több, jelenleg demokraták kezében lévő körzetet elvinniük.