A japánoknál tényleg ez a primitív harci szellem határozza meg a társadalmi érintkezéseket, mint ami az animékben is van?

Ott van pl. a Pokemon, Dragon Ball, Yugioh, szinte mindben az van, hogy az élet állandó harc, és ha valaki kiprovokál téged harcra, vagy akár kihív téged párbajra, megmérkőzésre, akkor neked kötelező aggresszíven válaszolni, különben örökre megszégyenült leszel, és az egyenlő egy társadalmi öngyilkossággal.

Míg egy nyugati mesében azt tanítják a gyereknek, hogy a verekedős rosszfiúk ki kell röhögni és ott kell hagyni, ugye okos enged szamár szenved, addig a japán mesék szerint az a dicsőség, ha támadással reagálsz.

A hétköznapi japán kultúra is ilyen? Ha mész mondjuk egy tokyo-i utcán, és beszól valaki egy sikátorból, hogy "Hé te! A kva anyád!" és továbbmész ignorálva, ahelyett, hogy rárontanál, akkor mindenki aki látta az utcán a történést gyávának fog elkönyvelni, és ennek hatása lesz a későbbi életedre pl. munkahelyre stb?