A Capitolium ostroma után elindul a White Lives Matter mozgalom?

Indítsátok el! Mi tart vissza? Interneten mindenki akkora huszár, de ha nem csak írogatni kell, ott megáll a tudomány!

Ja, hogy csak a “libsikkel” akarsz kekeckedni?

#15: Bizonyos dolgokkal egyetértek, másokkal pedig nem, és azokkal szeretném kiegészíteni. Itt két dolog jár egymással kéz a kézben, és nem nagyon szoktam szeretni, amikor az egyiket túlhangsúlyozzák, illetve olyan megvilágításba helyezik, mintha a másik nem is létezne. Az egyik dolog, amit #15 részletez, hogy bizonyos csoportokba tartozó emberek, bármilyen nehézség éri őket, hajlamosak a saját valódi elégtelenségük helyett a csoporthoz való tartozásukat okolni. Ez egy *letagadhatatlan* probléma: létezik a cigányellenességre, antiszemitizmusra, nőellenes szexizmusra, feketeellenes rasszizmusra, stb. való hivatkozás olyan esetekben, amikor ezek nyilvánvalóan meg sem történtek.

Az érem másik oldala, hogy ezekhez a csoportokhoz tartozók sokszor tényleg a csoporthoz való tartozásuk miatt jártak rosszul. Nincs száz éve, hogy nők még csak elvétve járhattak egyetemre, azt nem kell részletezni, hogy zsidókkal hogyan bántak a második világháború alatt. És nem is kizárólag múlt időben történt ilyen, a feketék hátrányos megkülönböztetése ma is gyakorlat az Egyesült Államok bizonyos részein. És ez ugyanolyan *letagadhatatlan*, mint az, hogy erre a hátrányos megkülönböztetésre olyan esetekben is hivatkoznak, amikor meg sem történik.

Fehérek férfiakat nem ér hátrányos megkülönböztetés (legalábbis a fejlett világ jelentős részén). És nem is takaróznak ezzel fehér férfiak a hétköznapi életben*. A hosszútávú cél az lenne, hogy ugyanez más csoportokról is elmondható legyen.

* Az egy másik kérdés, hogy politikai célokkal bizonyos politikai erők szoktak olyanokat mondani, hogy manapság Európában vagy Észak-Amerikában a fehérek, férfiak, keresztények, stb. el vannak nyomva. Ezt csak annyira kell komolyan venni, mint a legtöbb politikai szlogent.

#18: Az óvatosság nem rasszizmus. Legalábbis szerintem. A rendőr megállítja a sofőrt, megbeszélik(!)*, hogy a sofőr ki fogja nyitni a kesztyűtartót, mert abban van a jogosítványa, majd amikor a megbeszéltek szerint kinyitja a kesztyűtartót, akkor a rendőr szitává lövi. Azután az eset kivizsgálásakor a rendőr benyögi, hogy ő úgy látta, fegyvert vesz elő a sofőr a kesztyűtartóból, és a felettese vagy az eljáró bíró már le is zárja az ügyet. És ilyen tényleg történik időnként, szinte kizárólag csak feketékkel. Ez a rasszizmus. Nem az óvatosság. És az a különösen szomorú, hogy ez olyanokkal is megtörtént, akik - George Floyddal ellentétben - tényleg a világon semmi rosszat nem csináltak, egy rutinellenőrzésbe haltak bele. (Azt egyébként nem értem, hogy a mozgalmak miért nem ezekből csinálnak ügyeket.)

[* Az USA-ban nincs ám pattogás a rendőrrel szemben. Ha megállít, akkor ülök egy helyben, mindkét kezemmel jól láthatóan a kormányt fogom, és még azt is csak az engedélyére engedem el.]

Egyébként tipikusan a rendőri ellenőrzésekre, járőrözésre volt Chicagóban egy jó módszer, amivel értek is el részleges sikereket: azt csinálták, hogy próbáltak olyan párokat kialakítani, melyek egy fehér és egy fekete rendőrből álltak. Az ilyen párok esetében nem volt se rendőri rasszista túlkapás, se utólag rasszizmussal vádolás. Arról nem is beszélve, hogy az elmaradott, elgettósodott területeken (ahol értelemszerűen sok dolguk volt a rendőröknek) a suhancok azt is látták, hogy nemcsak drogozva-rabolva lehet élni, hanem ha megbecsülik magukat, akkor egy napon akár egy szép rendőrautóban, a fehérek által is tisztelve és megbecsülve szolgálhatnak és védhetnek, ergo hasznos tagjai is lehetnek a közösségnek.

Olyan országokban csalják el egy népszavazás eredményét, ahol nem tisztelik a saját törvényeiket/alkotmányukat, és hajlandók hamisítani.

Trump szerint ilyen az Amerikai Egyesült Államok.