Hogyan történik az elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban?

Az összeesküvés-elmélet és a vicc után megpróbálkozom egy komoly válasszal.

Az USA-ban az elnököt az úgynevezett Elektori Kollégium választja. Az Elektori Kollégiumba mind az 50 állam, plusz a szövetségi fennhatóság alá (és egyik államhoz sem tartozó) fővárosi terület, D.C., küldenek elektorokat. Az elektoroknak a kollégiumi szavazáson alapvetően arra kell szavazniuk, akire az államuktól (vagy a D.C.-től) megbízást kaptak. (Ettől elviekben eltérhetnek, de ez nagyon ritkán történik meg, és még sohasem befolyásolta a végeredményt, tehát ha volt is egy nagyon kevés "hűtlen elektor", így hívják őket, az sohasem billentette el a választást.)

Jelenleg az Elektori Kollégiumba 538 elektort küldenek összesen az államok (plusz a D.C.), hogy melyik mennyit, az lényegében népességarányosan dől el, bár van benne egy kis torzítás: a néptelenebb államok jobban járnak (például a majdnem 40 milliós Kalifornia csak 55-öt, az alig több, mint félmilliós Wyoming pedig 3-at küld, arányosan Kalifornia 55-jéhez Wyomingban olyan 0,7-0,8 jönne ki). Hogy ez hogy jön ki pontosan, az az államok kongresszusi képviseletének (Képviselőház+Szenátus) méretétől függ.

Az egyes államokon belül a "győztes mindent visz" elv uralkodik, tehát amelyik elnökjelölt megnyeri Kaliforniát, arra mind az 55 kaliforniai elektor le fog szavazni, ugyanígy aki nyer Texasban, azt Texas 38 elektora fogja támogatni (persze mindig leszámítva az esetleges "hűtleneket", akikről fent írtam, de ez nagyon ritka, és ismétlem, még sohasem fordították át a választás végkimenetelét). Két kivétel van a "győztes mindent visz" alól, ezek Nebraska (5 elektor) és Maine (4 elektor) államok, ott a szabályozás arányosabb, tehát a vesztes fél is nyerhet el elektorokat (ha nem sokkal maradt le, ennek is picit bonyolultabb a részletes szabályozása, most nem megyek bele; idén mindkettő hozta a példát: Nebraskában Trump nyert, de Biden az 5 nebraskai elektorból 1-et nyert el, míg Maine-ben fordítva, Biden nyert, de a 4 maine-i elektorból 1-et Trump nyert el).

A gyakorlatban nagy szerepe van még az úgynevezett csatatér államoknak, úgyhogy erre még kitérek. A legtöbb államban ugyanis előre lehet borítékolni a győztest, legalábbis a jelenlegi politikai felállásban. Az egyik nagy párt inkább a liberálisabb, a másik pedig inkább a konzervatívabb szavazók körében népszerűbb, előbbiek nagyobb tömegben élnek a két partvidéken, utóbbiak pedig az ország belsejében (ez persze elnagyolt leírás, de nagy vonalakban tényleg ez van). Így a legtöbb államban nincs valódi verseny, Kaliforniában mindig a demokraták, Texasban mindig a republikánusok a fő esélyesek (aztán persze vannak meglepetések, illetve sok évtizedes politizálásban ezek időnként szoktak változni, ahogyan a pártok irányvonala, szavazóbázisának összetétele is változik). Van azonban néhány állam, melyekben szoros a verseny, és az elnökválasztás praktikusan ebben a kevés államban dől el, ezért ezeket hívjuk csatatér államoknak. Ilyenek az utóbbi időben Ohio, Florida, Pennsylvania, Michigan, Wisconsin (érdekes módon a mostani választáson Trump behúzta Ohiót és Floridát is, de olyan republikánus fellegvárakban kapott ki, mint Arizona és Georgia, és azzal együtt, hogy a csataterek közül Pennsylvaniát, Michigant és Wisconsint is elbukta, ez már nem fért bele neki).

Pacsi #3-asnak!

Annyit okoskodnék, hogy Maine és Nebraska úgy működik, hogy Maine 2 körzetre van osztva és 4 elektort választ. 2 elektor az abból a pártból lesz, amelyik az államban több szavazatot szerez, 1-1 elektor pedig az 1-1 körzetben győztes pártból. Így lehet az, hogy egyik körzetben egyik körzetben Trumpra szavaztak többen, másikban Bidenre, az egész államban Bidenre. Így aztán a Trumpra szavazó körzet miatt 1 republikánus, 3 demokrata elektort küldenek.

Nebraskában ugyanez a szabály, csak 3 körzetre van osztva.

Ami még ezen kívül szokatlan magyarként, de ha az amerikai politikát követi az ember, érdemes tudni róla:

-A szavazás pontos lebonyolítása államonként változik. Ez talán nem is meglepő, hiszen ahogy fentebb is kiderült, az elektorok személyének eldöntése is más Maineben és Nebraskában, mint a többi államban.

-A szavazásból Észak-Dakota kivételével a többi államban regisztrálni kell. Ennek pontos menete és határideje is változik természetesen államonként. Érdekesség még, hogy regisztrációnál regisztrálhatsz (nem tudom minden államban így van-e) adott pártiként vagy függetlenként.

-Létezik és népszerű a levélben szavazás intézménye és a "korai szavazás" intézménye, tehát lényegében a választás napja előtt is leadhatod a szavazatodat (ennek részletei is államonként eltérnek).

-Az elnökjelöltet a pártok által szervezett előválasztások sorozata dönti el. Kicsit hasonlít az elnökválasztáshoz, hogy adott állam a lakosságszámmal nagyjából arányos delegáltat (itt nem elektornak, hanem delegáltnak nevezik) küld a párt országos kongresszusára, akik szavaznak az elnökjelöltről. Ez az adott párt adott államának szervezete dönti el, hogy kiket enged előválasztásra, és hogy mennyire titkos a szavazás, és hogy mennyire "mindent vagy semmi" alapon küldik a delegáltakat, vagy mennyire kompenzálják a veszteseket.

-Pont azért, mert minden államban le kell bonyolítani az előválasztásokat, a kampány a tényleges elnökválasztás előtt másfél évvel már zajlik.

-Nem állami támogatásból kampányolnak a pártok, hanem adományokból. A "kisemberek" is szeretnek ilyen célra adakozni, meg a mágnások is. Vagy Trump a saját vagyonából is jelentős összegeket ölt bele a saját kampányába 2016-ban, főleg hogy "beindítsa" egyáltalán az előválasztási kampányát.

-A kampány stílusa sokkal érzelemteljesebb. A kampányrendezvényeken például "kötelező" a szimpatizánsokhoz odamenni, kezet fogni velük, a babájukat kézben tartva fotózkodni. Ugyanígy a jelölt családja is elkíséri gyakran a jelöltet, hiszen a népnek látnia kell, hogy a magánélete is rendben van. stb.

#5: (én írtam a #3-at)

Igen, valóban ez a pontos Maine és Nebraska esetében (ebbe már nem akartam belemenni, erre írtam, hogy "ha nem kap ki a vesztes sokkal", értendő: "valamelyik kongresszusi körzetben nyer", nyilván ha minden kongresszusi körzetben egy szavazattal marad le, akkor alig kapott ki, mégis bukta az összes elektort).

De ha már megemlítetted a kongresszusi körzeteket, akkor ezen a szálon még okoskodok én is egy kicsit tovább, mert az segíthet a kérdezőnek megérteni az elektorok államonkénti számát. Az amerikai parlamentnek (Kongresszus) két háza van, a Képviselőház és a Szenátus. A Képviselőházba az államok nagyjából népességarányosan küldenek képviselőket, és ezek szerint vannak az államok körzetekre osztva, az egyes körzetek küldenek képviselőket a Képviselőházba. (Tehát a kongresszusi körzetek megvannak Kaliforniában, Texasban, Alaszkában is, mindenhol, nemcsak Maine-ben és Nebraskában.) Továbbá minden államnak van két szenátora, ezek képviselik az államot a Szenátusban. És ez minden államban pontosan kettő, nagyobb és kisebb államokban egyaránt.

Az elnökválasztási szabályok szerint minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a Kongresszusban összesen. (És így jön ki, ha picit az ember utánaszámol, a torzítás a kisebb államok javára. Tehát például a fent említett Kalifornia és Wyoming összehasonlításában: Kalifornia 53 képviselő, Wyoming 1, ez sem teljesen arányos, de ez még kb. igen, és akkor jönnek a szenátorok, ami Kalifornián alig változtat arányaiban, az 53-ból lesz 55, Wyoming súlyát 1-ről 3-ra növelve megtriplázza az elnökválasztási procedúrában.) Az elektorok persze nem ugyanazok a személyek, mint a képviselők és a szenátorok, csupán az államonkénti darabszámuk van ugyanannyinak előírva.

És akkor vissza Maine-hez és Nebraskához: a szenátoroknak megfelelő 2-2 elektort az államban a többséget elnyerő elnökjelölt nyeri el, de ha valamelyik kongresszusi körzetben nem nyert, akkor az annak megfelelő elektort a másik viszi el. A többi államban az állam győztese viszi az összes elektort.

És, mint #5 írja, rengeteg egyéb szabályozása állami hatáskörbe tartozik. Az ugyanis a koncepció, hogy az Egyesült Államok elnökét az *államok* választják. Tehát leegyszerűsítve: minden állam döntse el a maga módján, hogy ő kit akar inkább elnöknek, és az lesz az elnök, akit "több" (nem darabszámra több, hanem elektori "súlyában" több) állam akar. (Ebbe a képbe a maine-i és nebraskai megosztás úgy illeszkedik, hogy ők az elnökválasztási súlyukat esetleg megosztják több jelölt között, ha a lakosságuk a különböző körzeteikben nagyon mást akar.)