Ha jól értelmezem az USA elnökválasztási szabályokat,akkor a polgároknak nincs beleszólása abba,hogy ki legyen az elnök?

Aki regisztrálja magát állampolgárként, választói jogait képviselő, un. elektorokat választanak, s a képviselők útján, közvetve szavaznak az elnökválasztáson.

Magyarországon a köztársasági elnököt is választjuk, képviselőink útján.

Annak, hogy egy elektor kire szavaz, elég sok köze van a pártjához... Tehát az emberek megválasztják az elektorokat gyakorlatilag két párt közül, és az elektorok pártonkénti száma erősen meghatározza, hogy melyik párt elnökjelöltje fog győzni.

Éppen így, Magyarországon sem az elnökjelöltre szavazol, hanem a pártjára. És a megfelelő számú képviselővel rendelkező pártot vagy koalíciót bízza meg a köztársasági elnök a kormányalapítással. 2002-ben például a fidesz nyerte a választást, rá szavaztak a legtöbben, nekik volt a legtöbb képviselőjük. Mégis az mszp-szadesz koalíciót bízta meg a köztársasági elnök a kormányalapításal, mert nekik megvolt a többségük.

Nos, ha egy amerikaihoz hasonló rendszer lenne itthon, te el tudnád képzelni azt, hogy mondjuk Szíjártó Petike Gyurcsányra szavazna? Na, ez ott sem képzelhető el.

Az USA elnöki hivatala a magyar gyakorlatban körülbelül a kormánynak felel meg ("végrehajtó hatalom"). Hogy az amerikaiak nem közvetlenül választják az elnököt, hanem választanak egy testületet (Elektori Kollégium), és az választja meg az elnököt, az teljesen normális. Nálunk is pont így van: a végrehajtó hatalmat nem közvetlenül választjuk, hanem megválasztjuk az Országgyűlést, és az választja meg a kormányt.

Hogy ezt Amerikában miért nem az ottani országgyűlés (a Kongresszus) csinálja, annak történelmi okai vannak, és a hatalommegosztás nagyobb garanciája van mögötte. Magyarországon a "törvényhozó hatalom" az Országgyűlés, és ugyanez a testület választja a "végrehajtó hatalmat" is. Tehát az elektori rendszeren keresztüli választás csak egy olyan dolog, mintha nálunk az Országgyűlés mellett lenne egy másik testület, mondjuk a "Kormányalkotó gyűlés", ezt közvetlenül választanánk, mondjuk félidőben az országgyűlési választások között, és a kormányt ez a "Kormányalkotó gyűlés" választaná meg. Szerintem jobb is az amerikai rendszer abban az értelemben, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalmak nincsenek összenőve, nálunk pedig igen, és ezért a parlament szerepe Magyarországon annyi, hogy a kormányt kiszolgálja (nem kéne így lennie, de mióta én a magyar politikát figyelem, kb. húsz éve, azóta ez van).

Praktikusan úgy működik, hogy az elnökjelöltek (illetve a mögöttük álló pártok) minden államban kijelölik az elvileg hozzájuk hű elektorokat, akik majd rá fognak szavazni az Elektori Kollégiumban, ha sikerül oda bekerülniük. Aztán az államban a polgárok szavaznak, és amelyik elnökjelölt az adott államban több szavazatot kap, az elnyeri az állam összes elektorát ("a győztes mindent visz" elven), vagyis az általa delegált elektorok jutnak be az Elektori Kollégiumba. (Két kivétel van, Maine és Nebraska államokban nem "a győztes mindent visz" elv van érvényben, hanem egy úgynevezett "congressional district" elv, ez arányosabb, így lehet például az, hogy Trump a demokratább Maine-ben kap egy elektort a négyből, és a republikánusabb Nebraskában Biden kap egy elektort az ötből.)

Az elektorok, mielőtt elutaznának a kollégiumi szavazásra, esküt tesznek a saját államukban. Ezt elvileg megszeghetik, az államaik ezt különbözőképpen, például bírságokkal szankcionálják (bár ez már nem változtatja meg az elnök személyét). Mindazonáltal most rákerestem, és valahol azt láttam, hogy a nagyon ritkán előforduló "hűtlen elektorok" még sohasem változtatták meg a végső kimenetelt, tehát ha voltak is, mindig kevesen. Sőt, még olyan esetet is olvastam, ahol a hűtlen elektor utólag azt mondta, hogy szimbolikusnak szánta a hűtlenségét, ha lett volna valódi következménye, nem lett volna hűtlen.

Remélem, tudtam segíteni.

#7 folytatása

A mostani választás sok szempontból lehet történelmi, akár abban az értelemben is, hogy most először, azt gondolom, lehet döntő jelentőségű szerepük a hűtlen elektoroknak. Ezt a következő forgatókönyv mentén tudom elképzelni (nem tartom valószínűnek).

Ugye azt mind látjuk, hogy Trump elég agresszívan nekiment a levélszavazatoknak (bár az egy régóta bevett gyakorlat), de valószínűleg a bíróságok mindenhol el fogják utasítani a próbálkozásait. Ha valami véletlen folytán mégis így "nyeri meg a választást", vagyis úgy éri el a 270 elektort (az összes 538-ból), hogy bizonyos szavazatok megszámlálását elnöki erejével visszaélve valahogy letiltja, akkor az nagyon súlyosan meg fogja sérteni a demokratikus hagyományokat. És lehet tudni, hogy ez saját pártjában is sokaknak nem tetszik (a republikánusok általában nagyon tisztelik az amerikai hagyományokat, és bár szeretnék ők adni az elnököt, azért nem minden áron). Ekkor elképzelhető, hogy az így elnyert elektorokból néhányan átszavaznak Bidenre.

Ismétlem, ezt az egészet nem tartom valószínűnek, az amerikaiak annyira "hisznek" a választásban, hogy szinte biztosan lepattannak Trump szavazatszámlálás-leállító próbálkozásai.