Az EU milyen szintű ellátást írna elő a Magyarországra helyezendő kitoloncolásra váró migránsok számára? Mennyibe fog kerülni a havi ellátásuk?

Még számos kérdés van az EU közös migrációs politikájával, dublini rendszer reformjával kapcsolatban, amit Ursula von der Leyen és a soros elnök Németország beterjesztett.

Fontos változás, hogy a 2015-ös rendszerrel ellentétben az új kvótajavaslatban már nem csak azokat a migránsokat osztanák szét a tagállamok között, akik valószínűleg jogosultak lehetnek menekültstátuszra, hanem a menekültek befogadása helyett választani lehet a tagállamoknak az elutasított menekültkérelmek rendezését, kitoloncálások lebonyolítását is az uniós frontországokból. Viszont nem lehet teljesen elzárkózni egy országnak sem a migránsoktól, mivel amikor a kitoloncolás elhúzódik, akkor 8 hónap után a kvótarendszer alapján kijelölt országnak kell átvenni a migránsokat a kedvezményezett Görögországtól, Olaszországtól, Spanyolországtól. Az uniós jog tiltja a zárt táborokat és előírja az emberséges bánásmódot, így bizonyára fejleszteni kell majd a migránselhelyező kapacitásokat Magyarországon. Az EU-nak az ellátásra, segélyezésre is ki kell találni valami általános normát, mert ha a kitoloncolásra váró személy rosszul érzi magát a számára kijelölt országban, akkor tovább állna és megpróbálna inkább Nyugaton, Németországban, Franciaországban, Hollandiában... elvegyülni, mivel lehet ott illegálisan, bujkálva is jobban élni, mint Keleten, a bolgár, román, magyar segélyekből. De egyébként is jellemző, Nyugaton is, hogy a nyitott menekülttáborokból felszívódnak a migránsok, főleg ha megkapják a határozatot és közeledik a szervezett kitoloncolás, hazavezető repülőút időpontja.