Egy országnak melyik az előnyösebb?

Az államkötvény az előnyösebb (a kevésbé fájdalmas talán pontosabb, mert azzal azt csinálsz amit csak szeretnél) de ha egy kis ország van megszorulva akkor nem biztos, hogy a befektetők mindig bíznak abban, hogy képes lesz kilábalni és ha senki se vesz állampapírt akkor IMF hitel az egyetlen opciód.

Lásd. Magyarország 2008, bocsájtottunk volna mi ki államkötvényt csak épp senki nem volt olyan hülye, hogy egy túlköltekező, osztogató államot finanszírozzon.

Az IMF hitel meg a megszorítások ellenére is a mi hosszú távú érdekünket is szolgálta csak épp elég nehéz beadni az embereknek, hogy kevesebb állami ingyen pénz lesz, mert eddig elkurtuk.

Attól függ mire kell a pénz. Ha egy nagy összegre van szüksége egy beruházás finanszírozására akkor hitelt vesz fel. Ha csak a napi tevékenységre van szüksége kiegészítésre akkor államkötvényt bocsát ki.

Az utóbbi egyszerűbb, de nem biztos hogy bejön. Viszont viszonylag rövid időn belül (1 év, két év, öt év) egy összegben kell visszavásárolni.

A hitelt viszont részletekben kell fizetni.

Az államkötvény kibocsátása folytonos. Az államoknak sem korlátlan a pénzeszköze és ha beruházásokat akar elkezdeni vagy valamiféle fejlesztést akar véghezvinni, akkor éppen úgy kölcsönre van szüksége, mint egy cégnek vagy egy magánembernek - amit aztán idővel törleszt. Az ilyen hitel egyik módja az államkötvény. Szerintem nem találsz olyan fejlett országot amelyiknek nem minden évben folyamatos az államkötvényeinek piacra dobása.

Az állam adósságát ugyanis nem tudják egyben rögtön fizetni is vissza, a nagyobbik részét új kötvény kibocsátásával fedezik.

Pl. van 100 milliárdos hitelállomány ami olyan kötvényt jelent amit 2020. május 10-én kell kifizetni, mert 2 éve váltották meg a hitelezők és most jár le. Akkor nem a 100 milliárdot fogják egy az egyben kivenni az államkasszából és kifizetni nekik, hanem csak a közben nekik járó kamatokat - és újabb kötvényt bocsátanak ki, megint 1-2-5 éves lejáratra, ismét 100 milliárdért. Mintha tartoznál a nővérednek 100 ezerrel+10 ezer kamattal, de a fizetésedből csak ezt a 10 ezret adnád neki oda, a 100 ezret meg úgy hogy most a bátyádtól kérsz ennyit kölcsön és a tőle kapott pénzt átadod a nővérednek. Így visszafizetted a tartozásodat időben, kamatostul - de a fizetésedből maradt pénzed neked is. csak a hitel nem tűnt el.

Sajnos ez nem szokott ilyen jól menni és emiatt lett egyre nagyobb az államadósság a rendszerváltástól folyamatosan - mivel az új kölcsönökre (államkötvényekre) nagyobb kamatot kellett adni, mint a régire, így mindig több és több hitel kellett hogy fizetni lehessen.

Ezért szokták a GDP arányában nézni az államadósságot, vagyis hogy mennyi az éves bevétel és ahhoz képest mennyi a tartozás. Mert lehet hogy nőtt a tartozásod, de ha közben a fizetésed is emelkedett, akkor az nem olyan nagy baj.

Az IMF és Világbank hitelek nem a folyamatos pénzügyi rendszerben szoktak szükségessé válni, hanem rendkívüli esetekben. Az állampapírt egyszerűen meghirdetik, mondván 2020. május 10-től lehet jegyezni az állampapírt 1 éves lejárattal, 0,75% kamattal stb. Aki akarja az "megveszi". Ha kevés a vásárló, akkor kamatot kell emelni hogy "megvegyék".

Az imf hitel egy konkrét hitelszerződést jelent az ország és az imf között. Egyénileg megszabott feltételekkel és elvárásokkal. Hosszú távú hitelek, amiknél olyan kitételeket is megszabhatnak hogy az országnak hogyan kell utána a gazdaságpolitikát folytatnia. Az államkötvény vásárlója nem szólhat bele az ország ügyeibe, nem ellenőrizheti a pénzügyi folyamatokat, nem kell neki jelentést tenni az éves helyzetről, döntésekről. Egyszerűen megveszi a kötvényt, majd amikor lejár, akkor kéri vissza a pénzét kamattal. Az imf hitelnél viszont folyamatos ellenőrzés alatt van a hitelt felvevő ország.

Ezért nem összevethető szimplán a kamat a hitelre. Mert lehet hogy egy piaci hite, kötvény mondjuk 4%-os, az imf hitele meg csak 2%-os, ellenben csatoltan vannak olyan elvárások, amik ártalmasabbak az országnak, mint a 2%-kal magasabb hitel.

Ezt lehet látni mindenhol (nálunk is a múltban), ahol az imf vagy a világbank adott hitelt. Csatoltan követte a privatizáció, szociális rendszer leépítése, nyugdíjak csökkentése, az állami alkalmazottak fizetésének korlátozása. Pontosan emitt nem is volt sehol sikeres az imf hitel felvétele gazdasági problémák esetén - csak még nagyobb bajt okozott a látszólag kedvezőbb hitel. Ahol válságban imf hitelt vett fel az ország ott utána mindig rosszabb lett, egészen addig amíg nem szakítottak az imf elvárásaival és nem csináltak egy sokkal drasztikusabb de teljesen más irányú gazdaságpolitikát.