Tényleg cserben hagyta az EU azokat akik elhitték hogy létrejött a határok nélküli Európa és erre egzisztenciát lehetett alapozni?

Nyilván az lett volna a legjobb, ha az EU rögtön lezárja a külső határait, hogy hatékonyabban óvja a belső piacokat. Csakhogy az EU egyszerűen baromi lassan válaszol minden hirtelen felmerülő akadályra, gyakran fel sem ismeri, ráadásul mostanában egyfajta világmegváltó jótevő angyalnak képzeli magát a vezetés. Közben az EU elfelejtette, hogy legfőbb feladata a polgárainak és a tagállamainak az érdekeinek a képviselete. Ugyanez elmondható a tagállamok választott vezetőiről is, nem azért vannak, hogy feléljék a közpénzt, és kétes eredményű társadalmi kísérleteket vezényeljenek le, és az EU végül is a tagállamaiból áll. Láthattuk ezt a migránsválságnál, de most is. Fontosabb volt a kínaiak lelkivilágának megóvása, a Kínamosdatás, mint a problémával való szembesülés, annak kezelése. Ment a kínaiölelgetés, meg "a határok nem oldanak meg semmit" duma, a klasszikus virtue signaling. Persze voltak olyan országok, amelyek időben léptek, mert látták a semmittevést, de addigra már esélytelenné vált az össz-EU-s fellépés, maradt a tagországonkénti védekezés. Szóval a vezetők hagyták cserben az embereket, akiket képviselniük kellett volna.