A Német Császárság és a Weimari Köztársaság miért tartotta magát birodalomnak?

A Német Császárság a maga korában (1871-1918) között a világ legerősebb szárazföldi katonai hatalma volt, a legkorszerűbb és legütőképesebb hadsereggel. Katonai ereje, politikai és gazdasági hatalma alapján tehát joggal tekinthető birodalomnak.

Jelentős gyarmatokkal rendelkezett. Lakossága alapján (1914-ben 62 millió fő) az akkori Európa második legnépesebb államának számított Oroszország után, ha nem számoljuk a brit és francia színesbőrű gyarmati lakosságot.

A "birodalom", németül "Reich" elnevezés a "Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation" (a Német Nemzet Szent Római Birodalma), illetve "Heiliges Römisches Reich" (Szent Római Birodalom) a Magyarországon tévesen német-római Császárság neven emlegetett államalakulat nevéből ered. Ez volt az első német birodalom. 1806-ban szűnt meg.

1871-ben Poroszország létrehozta a német államok egyesítésével a Német Császárságot, melynek hivatalos neve "Deutsches Reich" - "Német Birodalom". Ez volt a második német birodalom.

1918-ban Németország köztársaság lett, ezt a rendszert hívjuk weimari köztársaságnak, ugyanakkor a német állam hivatalos neve változatlanul Deutsches Reich maradt.

Adolf Hitler 1933-ban létrehozta a harmadik német birodalmat. 1938-ig ennek neve továbbra is Deutsches Reich, azonban 1938-tól, Ausztria bekebelezésétől átkeresztelték Großdeutsche Reich, Nagynémet Birodalom névre.