Afrikában miért nem tervezik újra a határokat nemzetiségi vagy/és nyelvi alapon?

Ugyanezt megtették 100 éve Közép-Európával...azóta is ezen háborog mindenki.

Szimplán azért mert ezt nem lehet igazságosan. A világban a legtöbb helyen a nemzetiséek nincsenek élesen elhatárolva, vegyesen élnek.

[link]

Szerinted?

Ugyanezt megtették 100 éve Közép-Európával...azóta is ezen háborog mindenki.

Köze nem volt annak sem a nemzetiségi sem a nyelvi alaphoz.

Ugyanazért, amiért Európában sem: történelmi és hatalompolitikai okokból.

A nemzetek önrendelkezésének elve egy soha sehol meg nem valósult politikai lózung, valójában ilyen nincsen, és törekvés sincsen rá.

Minden ország a történelem folyamán aszerint terjeszkedett, hogy milyen ERŐFORRÁSOK kellettek neki.

Például ha X helyen van egy aranybánya, azt mindenik ország megpróbálja elfoglalni, hogy legyen aranya. Vagy ha olajmező, akkor azért, hogy legyen olaja.

Kb. mindenki letojja magasról, hogy az olajmező fölött milyen nemzetiségű emberek laknak, mert az olaj a szempont, nem az ember.

Magyarországgal közvetlenül szomszédos több tízezer négyzetkilométernyi terület, amelyen magyarok laknak elsöprő többségben.

Miért vették el az első és a második világháborút lezáró békefolyamatok során a győztesek? Azért, mert stratégiai fontosságú városok, ipari és kereskedelmi központok és fontos VASÚTVONALAK haladtak ezeken a területeken, amelyekre Szlovákiának, Romániának, a Szovjetuniónak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak szüksége volt.

A 90% fölötti magyarsággal rendelkező Nagyvárad és környéke, Szatmárnémeti és környéke, Komárom és környéke, Szabadka és környéke nem nemzetiségi alapon került a határ túloldalára, hanem azért, mert stratégiailag kellett szomszédos hatalmaknak.

Nem zavart senkit és ma sem zavar, hogy ezek a területek jelentős részben még ma, 100 év múltán is magyar többségűek - de stratégiailag fontos területek, amelyekre szüksége volt a szomszédos, győztes oldalon harcoló államoknak.

Az egykor német többségű Temesvár és környéke gazdasági és kereskedelmi okokból kellett Romániának, és lám, ma, száz év elteltével is, a leggazdagabb területe az egész országnak, a legmagasabb életszínvonallal, a legkisebb munkanélküliségi rátával, az ország GDP-jének jelentős részét termeli meg.

Ugyanilyen logika mentén osztották fel a GYARMATOKAT is a gyarmattartók, vonalzóval húzott határok segítségével (a sivatagos részeken nem fáradoztak, egyszerűen vonalzót használtak, csak ott hullámzik, cik-cakkos a határ, ahol van egy szénlelőhely, ércbánya, egy stratégiai fontosságú város, egy olajmező, stb.).

Az egymással szomszédos arab államok miért nem hoznak létre egy hatalmas Arábiát?

Azért, mert a gazdag araboknak nincs kedvük közösködni a szegény arabokkal, a gyarmati utódállamok nem szívesen tennék közössé az ERŐFORRÁSAIKAT a szegényebb társaikkal.

Ha egyik országban van egy olaj- vagy gázmező, a szomszédos államban pedig nincsen (vagy kevesebb van), akkor a határmódosítás azt jelentené, hogy a gazdagabb területen élők tartják el adójukkal a szegényebb területen élőket. Ehhez meg semmi kedvük nincsen.

Ráadásul a hatalmi elitek sem szívesen osztoznak a hatalmukon. Ha pl. Szíria (síita része) és Irán egyesülne, akkor szintén síita szír diktátor kénytelen lenne átengedni a hatalmát az Iráni ajatollahnak, ő meg valahova a másodvonalba szorulna vissza.

De a szír diktátor diktátor szeretne maradni, szóval nem fog a hatalmán másokkal osztozni.

Ennyi a logika az egészben: senkit nem érdekelnek a nemzetiségi, nyelvi arányok, azok sokadlagos szempontok a gazdasági erőforrásokhoz és a hatalmi tényezőkhöz képest. De még a történelmi hagyományokhoz képest is.