A német zászlóban a fekete szín a poroszokat jelképezi?

Ha értesz németül, itt van a válasz:

[link]

A három szín legelőször a Német-római Birodalom császár birodalmi zászlójaként (értsd: a császárnak a zászlaja, nem az országé) jelent meg: egy arany színű háttéren egy, majd kétfejű sas, aminek a karmai és a csőre piros.

Az első hivatalos használata a mai zászlónak 1778-ban volt, a Reuss-Greiz Hercegségben (idősebb Reuss) és az elfordított változata a Reuss-Gera Hercegségben (fiatalabb Reuss). Ez mellett még használták a német területek a pirosat és a fehéret, ami hanza államoknak volt a színe. Az Osztrák Császárság a Német-római Birodalom bukása után a fekete-sárga zászlót használta.

Fontos jelképpé váltak a mai zászló színei a napóleoni háborúkban, mert a Lützow Szabad Hadtest (önkéntesek a porosz hadseregben) egyenruhái ezeket a színeket használták (a hadtest tagja maguknak kellett hozniuk ruhát, így az egységes ruhához legkönnyebben a fekete ruha volt jó, a ruha gombjainak könnyen lehetett szerezni arany színű gombot és a kopjalobogója a lándzsásoknak fekete és piros volt. (Elvileg) abban az időszakban a színek ezt jelentették: a katonaságban való szolgálás/szolgaság (blackness of servitude) feketesége, véres harcok (bloody battles), és arany fénye a szabadságnak (golden light of freedom). A hadtest tagjai Németországból mindenhonnan jöttek, és volt benne jó pár egyetemista és akadémikus, így híressé váltak.

A háborúból visszatérő Lützow-hadtest egyetemistái Jénában megalapították az Urburschenschaftot, egy egyetemi testvériességet (fraternity), aminek jelképe egy piros-fekete-piros egy arany színű tölgyággal a fekete rész közepén. Voltak tagjai akik a fekete-vörös-arany színű jelképet akarták, a radikálisok pedig azt gondolták, hogy ezek a színek a fekete éjszakáját a szolgaságnak, a véres harcot a szabadságért, és a szabadság arany hajnalát jelképezték. A jenai jelkép a Wartburg fesztiválnál (1817) megjelent (500 fő), majd a fekete-vörös-arany színek az 1832-es Hambach fesztiválnál (~30000 fő) jelentek meg, így a liberális, demokratikus és republikánus mozgalom a német államokban ezeket a színeket kezdte el használni.

A 1848-as népek tavaszán a német forradalmárok ezt a zászlót használták, majd a rövid életű (1848-1850) frankfurti országgyűlés/parlament Németország hivatalos zászlajának. Az porosz-osztrák háború idején az Ausztria-párti déli országok használták a zászlót.

Az Északnémet Szövetség (1866-1871) és a Német Birodalom (1871-1918) zászlaja fekete-fehér-vörös volt, ami a hanzai (és branderburgi) színekből (fehér-piros), a porosz színekből (fekete-fehér) állt, az arany szín azért hiányzott a zászlóból, mert fekete és arany (sárga) a Habsburgok színe volt.

A Német Birodalom bukása után a Weimar Köztársaság a folytonosság miatt a fekete-vörös-arany zászlót használta, de ennek sokan nem örültek, az "új" zászlót az első világháború elvesztése utáni megaláztatás szimbólumának tekintették. A nácik először visszaállították a fekete-fehér-vörös zászlót, majd 1935-től a sajátjukat (amelyikről ismerjük őket) használták.

1949-1959 között a két Németország ugyanazt a zászlót használta, majd Kelet-Németország 1959-ben közepére rakta a kommunista címerét. 1989-ben a nyugat-német / mai zászló az újraegyesülést jelképezte.